Várhatóan jövő hónap közepén hirdetik meg a nemzetpolitikai államtitkárság 350 millió forintos új programját, amelynek részeként augusztus elsejétől ötven fiatal utazhat hat–kilenc hónapra a Kárpát-medence szórványmagyarságához, hogy az ott élőket segítse identitásuk megőrzésében. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára lapunknak elmondta: a sikeres pályázók feladata az lesz, hogy a külhoni magyarok közösségi életét szervezzék, kulturális programokat kínáljanak, tanítsák a magyar nyelvet, a történelmet, sőt a magyar táncokat is.
– Elsősorban a fiatalokat szeretnénk megszólítani, hiszen a jövő és a megmaradás alapvetően a gyermekeinken múlik, de bízunk benne, hogy rajtuk keresztül a szülőket is sikerül megfogni. A kezdeményezéstől azt várjuk, hogy segít a kedvezőtlen demográfiai és asszimilációs folyamatok megállításában, visszafordításában – fogalmazott az államtitkár, kiemelve: nem a tömbben élő magyarokat, hanem kifejezetten a szórványvidékeken élőket célozzák meg.
A pályázók többek közt Csángóföldre, Csehországba, Bosznia-Hercegovinába, Macedóniába, Dél-Lengyelországba vagy Ausztriába utazhatnak. – A pályázati feltételek között szerepelni fog a magyar állampolgárság, ám azt nem várjuk el, hogy a jelentkezők magyarországi lakhellyel is rendelkezzenek. Kötelező szakmai végzettséget sem írunk elő, a feladatok elvégzéséhez inkább bizonyos kompetenciákra van szükség, mintsem iskolai papírokra – hangsúlyozta Potápi Árpád János, aki a program koordinálására Grezsa István miniszteri biztost kérte fel. Hozzátette: a 350 milliósra tervezett állami keretből a nyertesek ösztöndíjat kapnak, de segítik a kinttartózkodásukat is, például utazási támogatással.
– A harmadik ciklusnál tartó Kőrösi Csoma Sándor-program népszerűségéből kiindulva optimisták vagyunk az új pályázat sikerét illetően. A nemzeti összetartozás bizottságának tagjai régóta szorgalmazták a szórványvidékeken élők segítését, és a határon túli szervezetek is többször felvetették ezt. A szórványterületekről ugyanis korábban mindig csak tanulmányok, felmérések születtek, de a konkrét beavatkozások közül ez lesz az első – magyarázta az államtitkár, aki megjegyezte: a részletekről már egyeztetnek az érintett külhoni szervezetekkel.
Annak kapcsán, hogy 2015-öt a külhoni magyar szakképzés évének nyilvánították, az államtitkár rámutatott, az elmúlt évben két magyar finanszírozású szakképző intézmény is létrejött a határon túl, egyik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által fenntartott szakiskola Beregszászon, a másik a kolozsvári Református Kollégium szakképző intézménye. – Kiemelt célunk, hogy megerősítsük a magyar szakképző intézmények kapcsolatrendszerét, és erősítsük az oktatás duális jellegét, emellett szeretnénk a helyi vállalkozói réteget is felmérni, hogy oktatási együttműködések révén bevonhassuk őket a képzésbe – hangsúlyozta.
A külhoni magyar szakképzéssel kapcsolatos feladatokra 500 millió forintot különített el a magyar kormány – ismertette. A külhoni magyar szakképzés éve programjai között szerepel egy új ösztöndíjprogram is. Lényege, hogy a külhoni magyar szakképzésben a diákok egy hónapos gyakorlaton vehetnek részt magyarországi szakképző intézményekben. A külhoni magyar felsőoktatást továbbra is támogatja a magyar állam: az államtitkár szerint elsősorban a Selye János Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képzéseit erősítenék meg.
Potápi Árpád János kitért arra: a külhoni területek gazdasági fejlesztésére is koncentrálni kell. – Mivel a szülőföldön való boldogulás leginkább gazdaságpolitikai eszközökkel, munkahelyteremtéssel, a helyi beruházások támogatásával segíthető elő, erre a területre is rá kell irányítanunk a figyelmet – közölte.
