Francois Hollande elnök és Angela Merkel német kancellár telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán elnökkel, és ennek alapján állapította meg a február 12-én elfogadott tűzszünet tiszteletben tartását. Ugyanakkor egy ukrán katonai forrás azt közölte vasárnap este, hogy szombat éjfél, vagyis a hatályba lépés óta hatvan esetben vették célba az állásaikat a kelet-ukrajnai lázadók „mindenféle fegyverrel”, köztük Grad típusú rakéta-sorozatvetővel. Debalceve város térsége „a legforróbb pont”, ahol nincs tűzszünet, és ott a szeparatisták be is jelentették, hogy nem állnak le a harccal. (A szombat éjfél óta érvényben lévő tűzszünet ellenére vasárnap is folyamatos volt az ágyúzás és a gépfegyverropogás a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által hetek óta ostromlott Debalceve közelében, ezt jelentették az AFP francia hírügynökség helyszíni tudósítói.)
A szeparatisták három alkalommal próbálták meg bevenni a várostól öt kilométerre fekvő Csornukin falut, de mindháromszor visszaverték őket, miközben az ukrán katonák nem használták a tüzérségüket és csak az ellenséges támadásokra válaszoltak – mondta Anatolij Sztelmah katonai szóvivő.
A párizsi közlemény szerint a felek úgy látják, hogy tovább lehet lépni a minszki megállapodás következő pontjainak teljesítése irányába. E lépések magukba foglalják a nehézfegyverek visszavonását, a tűzszünet ellenőrzését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által, valamint a helyi választásokról szóló párbeszéd megkezdését.
Mind a négy ország vezetője támogatta azt a javaslatot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa hozzon határozatot a minszki megállapodás megerősítéséről – közölték Párizsban.
A feleknek a tűzszünet hatályba lépése után két nap leteltével kell megkezdeniük a nehézfegyverek visszavonását a frontvonalról, amire 14 napjuk van.
