Valótlanul riogatott Netanjáhú az iráni atommal?

A Moszad megcáfolta Benjámín Netanjáhú 2012-es állításait.

MNO
2015. 02. 23. 20:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az izraeli titkosszolgálat hetekkel Netanjáhú 2012-es, drámai hangvételű beszéde után azt közölte egy titkos jelentésben Dél-Afrikával, hogy Irán nem végez olyan munkát, amely szükséges lenne nukleáris fegyver megépítéséhez, és nem tűnik úgy, hogy képes lenne ilyen szerkezet előállítására. Mindez még akkor is ellentétben áll azzal, amit az izraeli kormányfő az ENSZ előtt elmondott New Yorkban, ha a Moszad kiemelte: az urándúsítással elméletileg valóban lerövidíthető egy bomba előállításának az ideje, amennyiben kiadják rá a parancsot.

2012 őszén Netanjáhú arról beszélt: a következő tavaszra, de legkésőbb a következő nyárra Irán végezhet a közepes szintű urándúsítással, és továbbléphet a végső szakaszba. Hozzátette: ettől a ponttól már csak pár hónap, de lehet, hogy csak pár hét, amíg elég uránt dúsítanak az első atombombájukhoz. A Guardiannel mindazonáltal egy izraeli diplomata azt közölte, nincs ellentmondás a miniszterelnök és a titkosszolgálat akkori állításai között, mondván mindkettő elismerte: Irán uránt dúsít. Irán ugyanakkor mindig is azt állította: ez az eljárás békés, polgári célokat használ. Noha atombomba előállításához 90 százalékos dúsítottságú uránra van szükség, a Moszad szerint 2012-ben Irán száz kilogramm, 20 százalékos anyaggal rendelkezett.

Korábban Netanjáhú retorikáját hazájában is bírálták. 2012-ben például a Shin Bet, Izrael belső biztonsági szervezetének vezetője hevesen kritizálta a kormányfőt és Ehud Barak védelmi minisztert, amiért katonai fellépést sürgettek Irán ellen.

A most kiszivárgott titkosszolgálati iratok nagyrészt Dél-Afrika titkosszolgálatának információcseréi a világ más hasonló szervezeteivel. A Guardian szerint ez is mutatja, hogy a fekete kontinens milyen szinten vált fontossá kémkedés szempontjából, a lapnak egy jelenleg is aktív titkosszolga Dél-Afrikát „a kémkedés El Doradójának” nevezte. Részletek közlése nélkül többek közt arról is írnak, hogy az Egyesült Államok tiltása ellenére a CIA mégiscsak megpróbált kapcsolatot létesíteni a Hamasszal, valamint hogy Dél-Afrika egy közös szatellitszerződés ügyében kémkedett Oroszország ellen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.