O’Connor az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a lett főváros kikötőjébe beérkezett hadi szállítmányok célja, hogy „megmutassuk Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és Oroszországnak, képesek vagyunk eltökélten egyesíteni erőinket”.
Az Abrams típusú tankok, a Bradley és Scout Humvee típusú harci járművek addig maradnak Észtországban, Lettországban és Litvániában, ameddig csak szükséges annak érdekében, hogy eltántorítsák a Kremlt egy esetleges agressziótól – hangsúlyozta a vezérőrnagy.
Az Oroszországgal szomszédos balti államok, amelyek 2004 óta az Európai Unió és a NATO tagjai, meglehetősen gyenge hadi potenciállal rendelkeznek.
Dalia Grybauskaite litván elnök a múlt héten bejelentette, hogy országa egy esetleges támadás esetén legalább 72 órán keresztül lenne képes védekezni.
A kelet-ukrajnai válság kibontakozása, valamint a Krím félsziget tavaly márciusban történt Oroszországhoz csatolása óta a jelentős orosz kisebbségekkel bíró balti országokban felerősödött az aggodalom biztonságuk miatt. Ezt a félelmet csak növelték a Balti-tenger környékén rendezett orosz hadgyakorlatok.
A kialakult helyzet miatt a NATO korábban bejelentette: ötezer tagból álló gyors reagálású egységet képez ki, és hat parancsnoki központot hoz létre Kelet-Európában, elsősorban a balti államokban.
Philip Breedlove, a NATO európai főparancsnoka hétfőn elítélte az Oroszország által tavaly bekebelezett Krím félsziget „militarizációját”.
„Oroszország rendkívül fejlett fegyverrendszereket telepít a Krím félszigetre. Föld-levegő rakétákat látunk, amelyek elérik a Fekete-tenger területének 40 százalékát. Vannak olyan robotrepülőgépeik is, amelyek gyakorlatilag a Fekete-tenger teljes területét lefedik” – közölte a főparancsnok a sajtó képviselőivel.
Arra a kérdésre, hogy jelenleg hány orosz katona tartózkodik Kelet-Ukrajnában, Breedlove nem adott pontos választ, mindössze annyit mondott: „a csapatok jönnek-mennek a két ország közötti határon keresztül”.
A tisztségviselő emellett hangsúlyozta, hogy az észak-atlanti szövetség nem tudja megerősíteni a nehézfegyverek visszavonásáról szóló bejelentéseket. A szeparatisták és az ukrán hadsereg illetékesei az előző héten egyaránt bejelentették, hogy csapataik befejezték nehézfegyvereik kivonását az ütközőzónából a minszki megállapodás értelmében.
„A nehézfegyverzet mozgását mindkét oldalról észleltük. Azt azonban nem tudjuk, hogy mi történik a tüzérségi fegyverekkel a frontvonaltól keletre, oda ugyanis nem léphetnek be az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői” – fogalmazott az amerikai tábornok.
Oroszország egy évvel ezelőtt annektálta az Ukrajnához tartozó félszigetet. Ezt követően Kelet-Ukrajnában robbant ki fegyveres konfliktus a Moszkva támogatását élvező oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők között. Az összecsapásokban az ENSZ legfrissebb adatai szerint legalább hatezer ember vesztette életét.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban továbbra is visszautasítja ezeket a vádakat.
