Az emberkereskedelem áldozatainak harmada kiskorú

Románia származási, tranzit- és célországként is jelen van a nemzetközi emberkereskedelem térképén.

MD
2015. 03. 06. 23:17
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A DIICOT évértékelő értekezletén elhangzott: az emberkereskedők főleg Szlovéniába, Csehországba, Lengyelországba, Olaszországba és Görögországba visznek román állampolgárokat, ahol rabszolgamunkára, koldulásra vagy prostitúcióra kényszerítik őket. Szervkereskedelemmel kapcsolatos esete tavaly nem volt a DIICOT-nak.

Románia a schengeni övezetbe irányuló keleti migráció útvonalán fekszik. A belépőoldalon főleg a bolgár, kilépőoldalon pedig a szinte kizárólag a magyar határon fognak el embercsempészeket. A DIICOT tapasztalatai szerint a szíriai menekültek fejenként 12 ezer és 15 ezer dollár körüli összeget fizetnek az embercsempészeknek azért, hogy Magyarországra juttassák őket.

Tavaly 16 millió euró értékű kábítószert foglaltak le a DIICOT ügyészei, és öt illegális laboratóriumot is lelepleztek, ahol harminchétféle, eddig ismeretlen kábítószert találtak.

A DIICOT ideiglenes vezetője szerint Romániában általában csak a nemzeti fizetőeszközt hamisítják, a dollárt és az eurót nem, mégis – az olasz hatóságokkal együttműködve – tavaly az utóbbi évtizedek legnagyobb, 12 millió eurós hamispénzfogását sikerült a DIICOT-nak végrehajtania.

A DIICOT korábbi vezetője, Alina Bica volt főügyész azért nem lehetett jelen a DIICOT tavalyi teljesítményét bemutató értekezleten, mert korrupció vádjával bíróság elé állították, és hónapok óta előzetes letartóztatásban van.

A DIICOT főügyészi posztjára ebben az időszakban várja a jelentkezőket a szaktárca, amely átlátható és nyílt szelekciót ígért. Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter pénteken azt mondta: a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyészek közül bárkiből lehet DIICOT-főügyész, de a jelölés előtt mindenképpen konzultálni fog Klaus Johannis államfővel.

2013-ben a bírák és ügyészek szakmai testületének tiltakozását váltotta ki, hogy a jobboldali Traian Basescu akkori államfő és a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnök úgymond „politikai alku” tárgyává tette a vádhatóság vezetői tisztségviselőinek kinevezését. Akkor hosszas politikai csatározás után legfőbb ügyésznek a kormányfőhöz közel álló Tibriu Nitut, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) élére pedig az elnök által helyzetbe hozott Laura Codruta Kovesit nevezték ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.