Enyhültek a kedélyek a történelmi beruházás körül

A Nagy Reneszánsz Gáttal Etiópia vezető energiaexportőrré válhat.

Alig negyven kilométerre a szudáni határtól zajlik Afrika történetének legnagyobb beruházása. A 170 méter magasra tervezett Nagy Reneszánsz Gát (vagy más néven Millenniumi Gát) építésén 8500 munkás dolgozik éjt nappallá téve, amely ha elkészül, akár 6000 megawatt elektromos áramot (ez a paksi atomerőmű éves termeléséhez képest háromszor nagyobb) termelhet évente. A munka 40 százalékával már elkészültek Etiópiában, így ha az előre tervezett módon folytatódik az építkezés, akkor minden készen áll majd a 2017-es megnyitóra – taglalja minapi cikkében a CNN.

Az ország kiemelt célja regionális hatalmának erősítése, és hogy a fekete kontinens fő energiaexportőrévé váljon. Etiópia mindezt külső segítség nélkül finanszírozza. Ugyanis az 5 milliárd dolláros beruházás forrását kötvénykibocsátások (20 százalék) és az adóbevétel (80 százalék) adja.

Ezt egy stratégiailag fontos kezdeményezésnek tekintették, amit az az ország lakosai teljes mértékben finanszíroznak – mondta Zemedeneh Negatu, az Ernst & Young Etiópia ügyvezető üzlettársa. Hozzátette: az etiópiaiak kreatív és innovatív ötletekkel álltak elő, ami jó példa lehet olyan afrikai országok számára, akik nagy infrastrukturális beruházásokba akarnak kezdeni.

Ahhoz azonban, hogy a Nagy Reneszánsz Gát létrejöjjön, a kelet-afrikai országnak nagy átalakuláson kellett keresztülmennie. Etiópia egy főre jutó bevétele az egyik legalacsonyabb a világon, de az ország gazdasága 2000 óta lenyűgöző ütemben növekedik, az évi 10,9 százalékos fejlődés pedig azt eredményezte, hogy harmadára csökkent a szegénységben élők száma. Ha a Nagy Reneszánsz Gát és más vízerőműprojektek – mint a Gibe III Gát az Omo folyón – időben elkészülnek, a Világbank becslése szerint Etiópia évi 1 milliárd dolláros bevételre számíthat az elektromosenergia-exportból.

De nem mindenki örül Etiópia tervének. Különösen Szudán és Egyiptom tiltakozik, hiszen a két ország mezőgazdaságát évek óta ellátja a Nílus. Az elűzött egyiptomi elnök, Muhammad Murszi 2013-ban azzal fenyegetőzött, hogy ha szükséges, kész vérrel megvédeni a Nílus minden egyes cseppjét. A kedélyek azóta megnyugodtak.

Az Ernst & Young Etiópia ügyvezető üzlettársa meg van győződve a kompromisszum sikerességéről, mint mondta, ez a gát nemcsak Etiópiának, de más kelet-afrikai nemzetnek is az előnyére fog válni. Kiemelte, hogy ez egy regionális projekt, hiszen Egyiptomtól egészen Ruandáig minden ország meg fogja vásárolni a gát által termelt energiát. Hozzátette, hogy Ruanda és Kenya – amint befejeződnek a munkálatok – több ezer megawattot vásárol majd.

A megbízható mennyiségű áram hiánya régóta visszaveti Afrika fejlődését. A kontinensen hatszázmillió ember nem tud kapcsolódni egy központi hálózathoz, így a forráshiányban szenvedő emberek kerozinlámpákat és gyertyákat használnak. Egy Chatham House-tanulmány szerint Etiópia lakosságának csak 15-20 százaléka fér hozzá megfelelő mennyiségű áramhoz.

Ez Afrika gyenge pontja – véli Zemedeneh Negatu. Bárki, aki gyárat akar építeni a fekete kontinensen, az első dolog, amit megkérdez, az infrastruktúra, és ezen belül afelől érdeklődik, hogy van-e elegendő áram. Az iparosodás mindig is az áramról szólt, és a Nagy Reneszánsz Gát ezt az alapvető szükségletet emeli ki. Hozzátette, a kormányoknak Afrika-szerte – kínai mintára – törekedni kellene az iparosodásra ahelyett, hogy függnek a nyersanyagkiviteltől. Ám mint Negatu rávilágított: „a többi afrikai ország is szeretné követni Etiópia példáját, de áram nélkül ez nem lehetséges”.