A felperesek – köztük a Human Rights Watch, az Amnesty International, a PEN amerikai központja, a Nation magazin, a Globális Alap a Nőkért, a Wikimedia Alapítvány, a Büntetőjogi Ügyvédek Országos Szövetsége és a konzervatív Rutherford Intézet – azt állítják, hogy az NSA a tömeges, más néven „árral szembeni” adatgyűjtés révén megsértette az amerikai alkotmány első és negyedik kiegészítését. Előbbi a szólás- és egyesülési szabadságot szavatolja, utóbbi pedig az indokolatlan kutakodásokkal és lefoglalásokkal szemben védelmezi az állampolgárokat.
„Az internet gerincének meglékelése által az NSA a demokrácia gerincét teszi próbára” – jelentette ki Lila Tretikov, a Wikipedia online enciklopédiát működtető Wikimedia Alapítvány igazgatója.
A szövetség Maryland államban, a rendeltetése szerint külföldi jelhírszerzésre szakosodott ügynökség hátországában nyújtotta be a keresetet. A felperesek szerint az NSA túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket a külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó, a kongresszus által 2008-ban módosított törvény (FISA) szabott meg számára.
Az ACLU 2013-ban már beperelte ugyan az NSA-t a bírói felhatalmazás nélkül folytatott megfigyelési program miatt, ám az akkori felelősségre vonási kísérlete zátonyra futott, miután az amerikai legfelsőbb bíróság megállapította: a jogvédő szervezet nem tudta bebizonyítani, hogy megfigyelték. A szövetség akkor azon az alapon kezdeményezett bírósági eljárást, hogy az amerikai kormány köteles értesíteni a terrorizmussal gyanúsított személyeket arról, hogy az NSA megfigyeli őket.
Egy névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselő a mostani keresettel kapcsolatban azt állította: nagyon világosak voltak „abban a tekintetben, hogy mi az elektronikus megfigyelés tárgya”. Az illetékes szerint online adatok ártalmatlan frissítése vagy elolvasása nem tartozik ebbe a kategóriába.
