Sao Paulo katonai rendőrsége Twitter-üzenetében azt írta, hogy csak ebben a nagyvárosban, amely amúgy az ellenzék fellegvára, egymillióan vonultak utcára az elnök és kormánya ellen tüntetve, országosan pedig közel másfél millióan vettek részt a demonstrációkban, majdnem annyian, mint a 2013-as szociális megmozdulások tetőpontján.
Az AP rendőrségi becslésre hivatkozó jelentése szerint sok ezer ember vett részt a kormányellenes demonstrációban Rio de Janeiroban, a híres Copacabana tengerparti sugárúton is. A tüntetők nemzetiszínű zászlókat lengettek, és sokan nyíltan azt követelték, hogy államcsínnyel zavarják el a kormányt.
Egy hatméteres transzparensen angolul követelték a felvonulók a hadseregtől, hogy „Ments meg minket a kommunizmustól!” A transzparenst vivő egyik férfi, Marlon Aymes azt mondta, hogy a parlament feloszlatását és új választás kiírását várják a katonaságtól, mert „olyan szintet ért el a korrupció, hogy mást már nem lehet tenni”. Mint mondta, nem akar tekintélyelvű kormányt és azt, hogy hazáját második Venezuelává változtassák.
A tüntetők haragját közvetlenül az váltotta ki, hogy minden idők legsúlyosabbnak mondott korrupciós botránya lepleződött le a Petrobras olajtársaságnál. A legnagyobb brazil építőipari és gépipari cégek legalább 800 millió dollár kenőpénzt fizettek azért, hogy elnyerjék az állami olajvállalat zsíros megrendeléseit.
Az olajtársaság vezetői már börtönben vannak, s az ügyészség több tucat honatya, valamint több volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselő ellen nyomoz a megvesztegetési botránnyal összefüggésben. A kenőpénzek most lelepleződött rendszere 1997-ben jött létre, még az előtt, hogy az elnök pártja 2003-ban hatalomra került.
Roussef valaha a Petrobras igazgatótanácsának elnöke volt. Ellene nem emeltek vádat, és nem is nyomoznak ellene, kormányának több vezető tisztségviselője, köztük két volt kabinetfőnöke azonban belekeveredett a botrányba.
A tüntetések tovább fokozták a nyomást Dilma Roussefre, akinek népszerűségi mutatója mélyponton jár, s aki kettős, politikai és gazdasági válsággal néz szembe.
Az AP szerint a vasárnapi demonstrációkat elsősorban jobboldali csoportok szervezték a közösségi médiában, olyan társadalmi rétegek képviseletében, amelyek amúgy is az elnök ellen szavaztak októberi újjáválasztásakor. A tüntetések sokkal inkább politikailag motiváltak, mint a 2013-as kormányellenes megmozdulások, amelyekben a társadalom széles rétegei tiltakoztak a közszolgáltatások alacsony színvonala és a korrupció ellen.
