Egy névtelenül nyilatkozó euróövezeti tisztségviselő közölte, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap képviselői már péntek este megkezdik a görög javaslatok áttekintését. Ha jóváhagyják az előterjesztést, az euróövezeti pénzügyminiszterek elé kerül a csomag. Az eurócsoport támogatása szükséges ahhoz, hogy átutalják Athénnak a tavaly óta függőben lévő, több mint 7 milliárd eurós részletet.
Görög kormányzati források közlése szerint alapvetően a néhány hete előterjesztett – a hitelezők tetszését azonban nem különösebben elnyerő – reformjavaslatokat bontották ki részleteiben. Athén alapvetően azzal számol, hogy idén 1,4 százalékos gazdasági növekedés mellett a költségvetés elsődleges többlete 1,5 százalék lesz. (A jelenleg is futó nemzetközi hitelprogram alapján azonban a többletnek 3 százalékra kellene rúgnia.)
Az új előterjesztésben nem szerepelnek olyan intézkedések, amelyek tovább mélyíthetik a recessziót, például a bérek vagy a nyugdíjak csökkentése vagy a munkaerőpiac erős deregulációja. Tartalmaz viszont olyan lépéseket, amelyektől az Aléxisz Cíprasz vezette kormány a befektetői légkör javulását, az adóbevételek növekedését és az igazságügyi reform előmozdítását reméli.
Athén azzal számolt, hogy egyes intézkedések révén 3 milliárd euróval növelheti idén a költségvetési bevételeket. Az In.gr című görög hírportál értesülései szerint ilyen például a múlt héten pénteken egy hétre meghirdetett adóamnesztia, amelytől 250 millió euró pluszbevételt remél Athén. A hét első két napján be is folyt 120 millió dollár. Emellett egyebek között fokozzák az adóellenőrzéseket, felveszik a küzdelmet a feketemunka ellen, és bizonyos feltételekkel ugyan, de folytatják az állami vállalatok privatizálását. A januárban hivatalba lépett görög kormánynak bizonyítania kell hitelezőinek, hogy elkötelezett a strukturális reformok mellett és tervezett intézkedései nem siklatják ki az idei költségvetést.
A görög miniszterelnök néhány napja arra figyelmeztette Angela Merkel kancellárt, hogy lehetetlenné válhat már a következő hetekben lejáró görög adóssághányad törlesztése is, ha az Európai Unió nem folyósít valamilyen rövid távú pénzügyi segítséget Görögországnak. Cíprasz különösen élesen bírálta az Európai Központi Bankot, amely megtiltotta a görög bankoknak további rövid lejáratú görög állampapírok vásárlását. Ez megakadályozza, hogy a görög kormány kincstárjegyek kibocsátásával fedezze sürgős készpénzigényeit, mivel ezeket az adósságpapírokat gyakorlatilag csak a görög bankok vásárolták.
