Izland inkább kimarad az Európai Unióból

Az ország külügyminisztere szerint Izland érdekei jobban érvényesülnek az unión kívül.

Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter internetes oldalán azt írta, hogy Izland érdekei jobban érvényesülnek az Európai Unión kívül. Noha a téma állítólag egyszer sem merült fel a csatlakozási tárgyalások alatt, Izland érdekeit talán legjobban az uniós halászati kvóták sértették. Tekintve, hogy a szigetország gazdaságának fontos eleme a halászat, ez igen komoly probléma, és gyakorlatilag egyszer sem lehetett látni, miként simítják el az érdekellentétet Brüsszellel.

Izland ugyan nem az eurót használja hivatalos pénzeként, tagja például az Európai Gazdasági Térségnek, valamint a schengeni övezetnek. Ez növeli az országba irányuló turizmust, valamint könnyebbé teszi a halászati termékek eladását a kontinensen, lehetővé téve Izland számára, hogy értékes külföldi valutához jusson.

A szigetország először 2009-ben jelezte csatlakozási szándékát az unióhoz, miután rendkívül megszenvedte a gazdasági világválságot, a korona például értékének majdnem a felét elvesztette, s tönkrement az ország három legnagyobb bankja is. 2013-ban ugyanakkor a centrista Progresszív Párt és a jobboldali Függetlenségi Párt jutott hatalomra, amelyek felfüggesztették a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat. Egy 2012-es felmérés szerint az izlandiak több mint fele nem akart csatlakozni az unióhoz, ez a trend pedig nem változott, noha tavaly ezrek tüntettek a csatlakozási tárgyalások megszüntetéséről szóló kormányzati kijelentések miatt.

Az Európai Unió kapui továbbra is nyitva állnak Izland előtt, s az ország EU-csatlakozásra vonatkozó kérelmének előző napi visszavonása nem jelent visszalépést az európai közösség számára – jelentette ki pénteken Maja Kocijancic, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Hozzátette, Izland joga szabad és szuverén döntést hozni arról, milyen módon kívánja fenntartani kapcsolatait az EU-val. A szóvivő leszögezte, a szigetország továbbra is az európai közösség fontos partnere marad, s megemlítette Izland részvételét az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetben.

Noha Görögországra az eurózónából való kilépés árnyéka vetül, Nagy-Britanniában pedig felmerült egy referendum megrendezése arról, hogy az ország továbbra is az EU tagjai maradjon-e, az Európai Bizottság illetékese is úgy véli, az izlandi döntés nem jelent visszalépést Brüsszel számára. „Számos nép és számos ország nem csupán csatlakozni vágyik az EU-hoz, hanem azokat az értékeket és jogokat is el akarja sajátítani, amelyeket az uniós állampolgárok élveznek – jegyezte meg Margarítisz Szhoinász, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szóvivője. – Amikor rosszra fordultak a dolgok Izlandon, akkor csatlakozni akartak, most szünetet szeretnének tartani. Rendben van, ez az ő szuverén döntésük.”