Gunnar Bragi Sveinsson külügyminiszter internetes oldalán azt írta, hogy Izland érdekei jobban érvényesülnek az Európai Unión kívül. Noha a téma állítólag egyszer sem merült fel a csatlakozási tárgyalások alatt, Izland érdekeit talán legjobban az uniós halászati kvóták sértették. Tekintve, hogy a szigetország gazdaságának fontos eleme a halászat, ez igen komoly probléma, és gyakorlatilag egyszer sem lehetett látni, miként simítják el az érdekellentétet Brüsszellel.
Izland ugyan nem az eurót használja hivatalos pénzeként, tagja például az Európai Gazdasági Térségnek, valamint a schengeni övezetnek. Ez növeli az országba irányuló turizmust, valamint könnyebbé teszi a halászati termékek eladását a kontinensen, lehetővé téve Izland számára, hogy értékes külföldi valutához jusson.
A szigetország először 2009-ben jelezte csatlakozási szándékát az unióhoz, miután rendkívül megszenvedte a gazdasági világválságot, a korona például értékének majdnem a felét elvesztette, s tönkrement az ország három legnagyobb bankja is. 2013-ban ugyanakkor a centrista Progresszív Párt és a jobboldali Függetlenségi Párt jutott hatalomra, amelyek felfüggesztették a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat. Egy 2012-es felmérés szerint az izlandiak több mint fele nem akart csatlakozni az unióhoz, ez a trend pedig nem változott, noha tavaly ezrek tüntettek a csatlakozási tárgyalások megszüntetéséről szóló kormányzati kijelentések miatt.
Az Európai Unió kapui továbbra is nyitva állnak Izland előtt, s az ország EU-csatlakozásra vonatkozó kérelmének előző napi visszavonása nem jelent visszalépést az európai közösség számára – jelentette ki pénteken Maja Kocijancic, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Hozzátette, Izland joga szabad és szuverén döntést hozni arról, milyen módon kívánja fenntartani kapcsolatait az EU-val. A szóvivő leszögezte, a szigetország továbbra is az európai közösség fontos partnere marad, s megemlítette Izland részvételét az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetben.
Noha Görögországra az eurózónából való kilépés árnyéka vetül, Nagy-Britanniában pedig felmerült egy referendum megrendezése arról, hogy az ország továbbra is az EU tagjai maradjon-e, az Európai Bizottság illetékese is úgy véli, az izlandi döntés nem jelent visszalépést Brüsszel számára. „Számos nép és számos ország nem csupán csatlakozni vágyik az EU-hoz, hanem azokat az értékeket és jogokat is el akarja sajátítani, amelyeket az uniós állampolgárok élveznek – jegyezte meg Margarítisz Szhoinász, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének szóvivője. – Amikor rosszra fordultak a dolgok Izlandon, akkor csatlakozni akartak, most szünetet szeretnének tartani. Rendben van, ez az ő szuverén döntésük.”
