Juncker a lapnak azt mondta, Európa a közös hadsereg felállításával képes lenne hitelesen fellépni egy tagállamát vagy egy szomszédos országot fenyegető veszélyt ellen. Ez a lépés „Oroszország számára is egyértelművé tenné, hogy komolyan vesszük az Európai Unió értékeinek védelmét” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság elnöke szerint „úgy tűnik, külpolitikailag nem vesznek minket komolyan”. A hadsereg létrehozása nemcsak ezen segítene, hanem egyúttal azt is jelezné a világnak, hogy az EU-tagállamok között soha többé nem törhet ki háború. A projekt – amely nem lenne a NATO konkurenciája – emellett pénzügyi szempontból is hasznos lenne, mivel a közös fejlesztéseken és beszerzéseken keresztül spórolhatnának az európai államok, mondta Juncker.
A közös európai haderő terve egyébként az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyors reagálású hadtestekkel.
Az interjúban Jean-Claude Juncker arról is beszélt, hogy az eurózóna országainak közös költségvetés-tervezést kellene bevezetniük, és egy közös pénzügyminiszter kinevezése is indokolt lépés lenne. Ehhez azonban a szerződések módosítására van szükség, és így arra, hogy a tagállamok hajlandók legyenek lemondani szuverenitásuk egy további részéről – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke azt is leszögezte, hogy Görögország „soha nem fog kilépni” az eurózónából. Athén állítólagos súlyos pénzzavaráról, illetve egy esetleges harmadik görög mentőcsomagról Juncker azt mondta, „ismerjük Görögország pénzügyi szükségleteit, de nem fogok nyilvános spekulációba bocsátkozni konkrét számokról”.
