Az egyiptomi kezdeményezésre született tervezet szerint egy olyan gyors reagálású haderőt hoznak létre, amely az arab országokat érő biztonsági fenyegetésekre tudna minél hamarabb választ adni. A testület főtitkára, Nabíl el-Arabi Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy egy elvi megállapodásról van szó, amelynek technikai részleteit ezután kell majd kidolgozni. A tárcavezetők arra kérték Arabit, hogy lépjen kapcsolatba az egyes arab hadseregek parancsnokaival, és velük koordinálva tegye lehetővé a terv mielőbbi megvalósulását. A végső döntést várhatóan a hét végén fogadhatják el az Arab Liga államfőinek tanácskozásán. A tájékoztatás szerint a közös katonai erőt egy hónapon belül létrehoznák.
Barack Obama amerikai elnök csütörtökön a Közel-Kelet égető kérdéseiről, köztük a jemeni válságról folytatott eszmecserét Recep Tayyip Erdogan török államfővel – közölte csütörtökön a Fehér Ház.
Az Egyesült Államok és Törökország támogatja a Jemen nagy részét elfoglaló húszi erők elleni, szaúdi irányítású katonai műveletet.
Irán a húszik oldalán áll. A két vezető megvitatta az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott tárgyalásokat. A telefonos egyeztetés napján Erdogan egy sajtótájékoztatón azt állította, hogy „Irán dominanciára törekszik a régióban" és követelte, hogy Teherán vonja ki erőit Jemenből, Szíriából és Irakból.
A Fehér Ház kommünikéje szerint a két elnök megvitatta országaik együttműködését az Iszlám Állam elleni harcban és „közös erőfeszítéseiket" az iraki és a szíriai stabilitás megteremtése érdekében.
Szó esett a mérsékelt szíriai ellenzék válogatott tagjainak kiképzését és felfegyverzését célzó programról is, valamit arról, hogy a két ország el fogja mélyíteni a külföldi harcosok mozgásának megakadályozását célzó együttműködését.
Az Arab Liga tagállamai már 1950-ben közös védelmi szerződést írtak alá, így akarva egyesíteni erőiket a két évvel azelőtt megalakult Izraellel szemben. Valódi átfogó hadtest azonban nem jött létre, az említett szerződésen alapuló együttműködés utoljára az Izrael ellen indított 1973-as háború alatt valósult meg. A főtitkár csütörtöki szavai szerint a haderő tényleges megalakulása „megkoronázná az Arab Liga megalapításának idei, 70. évfordulóját”. A terv kivitelezésében kételkedő szakértők egyebek mellett arra emlékeztetnek, hogy Egyiptom és az öböl menti országok legfontosabb nyugati partnere, Washington valószínűleg nem nézné jó szemmel egy ilyen haderő létrejöttét, mert az potenciális veszélyt jelenthet Izraelre nézve.
Bár a jemeni események fényében az egyiptomi kezdeményezés időszerűnek tűnik, a megállapodás aláírói hangoztatták, hogy az a szaúdi vezetésű hadjárattól függetlenül született meg. A jemeni síita húszi felkelők vezetője ugyanakkor elítélte a nemzetközi koalíció szerinte „bűnös, igazságtalan és igazolhatatlan” légicsapásait. „A jemeni emberek most még eltökéltebbek abban, hogy megvédjék magukat, a szabadságukat és a méltóságukat” – jelentette ki Abdel-Malek al-Húszi a felkelők birtokában lévő al-Maszíra televíziós csatorna adásában. Szavai szerint a jemeni nép nem fogja válasz nélkül hagyni az „agressziót”.
A húszikat támogató Irán mellett az ugyancsak síita többségű Irak külügyminisztere is elítélte az akciót, csakúgy mint Teherán másik regionális szövetségese, Damaszkusz. A szaúdi hadsereg szóvivője ugyanakkor sikeresnek nevezte a légicsapásokat, amelyeket elmondása szerint azután indítottak meg, hogy az általa terroristáknak nevezett húszi lázadók egy hadteste megközelítette a monarchia déli határát. Elmondta, hogy a hadjárat egészen addig folytatódni fog, amíg el nem érik a céljaikat. Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig arra szólította fel Iránt, hogy vonják vissza erőiket Jemenből.
