Közvélemény-kutatatás előzte meg a Krím bevételét

Erről maga az orosz elnök beszélt egy televíziós interjúban.

HZS
2015. 03. 10. 14:52
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az orosz állami televízió hétfőn késő este sugározta az államfővel készült beszélgetés újabb részletét, amely a Krím – A hazatérés című dokumentumfilmből való. Vasárnap ugyancsak késő este vetítették a félsziget Oroszországhoz csatolásának 1. évfordulójára szánt film első előzetesét. Ebben az orosz elnök nyíltan beszélt arról, hogyan adott parancsot egy éve a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítására.

A hétfői interjúrészletben Putyin azt mondta, hogy szűk körben, a titkosszolgálati vezetők és a védelmi miniszter jelenlétében jelentette be a Krím egyesítését Oroszországgal, a szocsi téli olimpia lezárását megelőzően, február 23-ra virradó éjjel. „Minden kollégámnak azt mondtam, a helyzet úgy alakult Ukrajnában, hogy kénytelenek vagyunk megkezdeni a Krímnek Oroszország kötelékébe való visszatérésével kapcsolatos munkát, mert nem hagyhatjuk sorsára ezt a területet és az ott élő embereket, hogy eltiporják őket a nacionalisták”. Az orosz államfő közlése szerint egy „zárt közvélemény-kutatás készült, amely nem volt kapcsolatban a Krím Oroszországgal való lehetséges egyesítésével”, és ez azt mutatta, hogy az újraegyesítést a lakosság 75 százaléka akarta. A BBC orosz nyelvű hírportálja megjegyezte, hogy egyelőre nem világos, milyen közvélemény-kutatásról van szó, de az sem, hogy az mikor készült és ki által.

„Számomra nyilvánvalóvá vált, ha hozzáfogunk ehhez (az elcsatoláshoz), akkor azoknak a szintje és száma, akik akarnák, hogy ez a történelmi esemény megtörténjen, sokkal magasabb lesz” – magyarázta az orosz államfő a Rosszija 1 riporterének. „Az volt a végső cél, hogy lehetőséget adjunk az embereknek, hogy kifejezzék véleményüket arról, hogyan akarnak tovább élni (...). Elgondolkodtam magamban, ha az emberek annyira akarják, akkor legyen úgy” – emlékezett vissza Putyin a tavalyi eseményekre.

2014. február 22-én – miután a Kijevben több hónapon át tartó Nyugat-barát tüntetések véres összecsapásokba torkolltak – az ukrán parlament eltávolította posztjáról Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, aki elszökött a fővárosból, és Kijevben hatalomváltás zajlott le. Négy nappal később azonosító jelzéseket nem viselő, állig felfegyverzett kommandósok szállták meg a krími törvényhozást, és a rendkívüli ülésre összehívott képviselők megszavazták, hogy a lakosság népszavazáson döntsön az orosz Fekete-tengeri Flotta támaszpontjának is helyet adó félsziget hovatartozásáról.

Másnap, február 28-án Ukrajna már orosz „invázióról” beszélt, és arról, hogy kétezer orosz fegyveres érkezett a Krímbe, akik ellenőrzésük alá vonják a félsziget stratégiai létesítményeit. A népszavazást tavaly március 16-án rendezték a Krím félszigeten orosz fegyveresek felügyelete alatt, amit Putyin is elismert néhány héttel később. A hivatalos adatok szerint a szavazók majdnem 100 százaléka voksolt igennel a terület Oroszországhoz csatlakozására. Március 21-re Oroszország hivatalosan is elcsatolta a félszigetet. Ezt a lépést sem Kijev, sem a nyugati hatalmak nem ismerték el. A Rosszija 1 állami televízió munkatársai 8 hónapon át különböző helyszíneken forgatták a Krím elcsatolásának első évfordulójára időzített dokumentumfilmet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.