Michael Fallon brit hadügyminiszter szerint a sziget készen áll majd arra, hogy elhárítson bármilyen fenyegetést. A politikus arra célzott, hogy egyes jelentések szerint Buenos Aires bombázók beszerzésére készül, amihez a Kreml nyújt majd segítséget.
A konfliktus egyik alapja az lehet, hogy Alekszandr Jakovenko londoni orosz nagykövet összehasonlította a tavalyi krími népszavazást a 2013-as falklandi referendummal, ahol az urnánál megjelenők 99,8 százaléka úgy döntött, hogy lakóhelyük Nagy-Britannia része marad.
A brit kormány várhatóan 180 millió fontot költ majd fegyverkezésre, és így a jelenleg ott állomásozó 1200 katona hazahozásáról sincs szó. Fallon és David Cameron kormányfő kijelentette: megvédik a falklandieket.
Argentína a falklandi olajkutatásokkal egy időben kezdett egyre jobban érdeklődni a szigetek iránt. Cristina de Kirchner argentin elnök 2011-ben arrogánsnak nevezte David Cameront, amiért kijelentette: a szigetek addig maradnak Nagy-Britannia részei, ameddig lakosai akarják. A brit kormány nem is tárgyalt Argentínával a terület szuverenitásáról. A két ország 1982-ben vívott több száz halálos áldozattal járó háborút a szigetekért.
