Az ENSZ-közvetítéssel létrejött alku évtizedek lázadásainak és stabilitáshiányának igyekszik véget vetni az északi országrészben, ahová a Nyugat és a regionális hatalmak aggodalmai szerint visszatérhetnek az iszlamista fegyveresek, két évvel azután, hogy a francia katonai beavatkozás elűzte őket onnan. „A megállapodás célja nem az, hogy egy csapásra megoldjuk a mély, sokrétű, ciklikusan visszatérő válság minden problémáját, mindamellett döntő fontosságú lépés a béke és a megbékélés felé” – áll a nemzetközi közvetítő csapat közleményében.
A tuareg és arab lázadószervezetek – köztük a két fő erő, a tuareg Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért (MNLA) és az Azawad Arab Mozgalma (MAA) – ott voltak az aláírási ceremónián, és azt hangoztatták, hogy még folytatják a párbeszédet és a tárgyalásokat mali támogatóikkal. Az egyezség „hiteles és hatásos iránytű a béke felé”, s „majdan mindegyik fél alá fogja írni” – bizonygatta Ramtán Lamara algériai külügyminiszter, a közvetítő csapat vezetője. A lázadók viszont azt hangoztatják, hogy a hivatalosan márciusban Maliban aláírandó megállapodás nem elégíti ki teljes mértékben az általuk Azawadnak nevezett északi régióra vonatkozó politikai igényeiket.
Az észak-mali Kidal városában több száz tüntető gyűlt össze szombaton, azt követelve a lázadók tárgyalóitól, hogy ne írják alá az előzetes algíri egyezményt. Az ország nagy északi sivatagos területének lakói az elmúlt fél évszázadban már négyszer keltek fel, hogy különböző csoportok mögé állva harcoljanak a függetlenségért vagy önkormányzatért a déli központi kormánnyal szemben, amely szerintük elhanyagolja a térséget.
