A kormányfő szerint a gazdasági növekedés lassulása ellenére a kínai vezetés az utóbbi években tartózkodott nagyobb szabású ösztönző intézkedésektől, úgyhogy most ennek tág tere nyílik. „Hipotetikusnak” nevezett bármiféle találgatást arról, hogy milyen lépésekről lehet szó, de hangsúlyozta: a gazdaságpolitika irányítói tudják, hogy „jelentős lefelé ható nyomás nehezedik Kína növekedésére”.
„Kissé lefelé igazítottuk növekedési célunkat, de az új célt sem lesz könnyű elérni” – mondta a miniszterelnök. „Kína nem exportál deflációt a világba, ellenkezőleg, Kína kényszerül a defláció importjára” – magyarázta.
A kínai kormány az utóbbi időben többféle infrastrukturális beruházási programot hirdetett, a kínai központi bank pedig több ízben csökkentette alapkamatát, illetve a kereskedelmi bankok kötelező tartalékolását, miután a kínai hazai össztermék (GDP) tavaly 7,4 százalékkal nőtt. Ezzel a világ sok országa boldog lenne, de Kínában ez huszonnégy éve a leggyengébb ütem volt.
A kormány két hete évi 7 százalékra mérsékelte növekedési célját az addig érvényben volt 7,5 százalékról a gyenge hazai keresletre és a még mindig vontatott világgazdasági fejlődésre tekintettel. A külvilág számára a kínai kereslet húzóereje, a kínai kormány számára pedig ennek forrásai közül a foglalkoztatás növelése a legfontosabb, mert az a belső stabilitás záloga. Elemzők szerint a legnagyobb kihívás a kínai gazdaság „normalizálása”. Ipari kapacitásokból már túlkínálat van, ezért az utóbbi évtizedek látványos, beruházás és export vezérelte növekedésétől fogyasztás vezérelte növekedés felé kellene haladni, ám a beruházások lassulása fékezheti a foglalkoztatás növelését.
A kínai kormány idén legalább 10 millió új városi munkahelyet szeretne teremteni. Li Ko-csiang elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások beruházási egyezmény megkötésére az Egyesült Államokkal. Határozott fellépést hirdetett a környezetszennyezés ellen, keményebb büntetéseket ígérve.
Ukrajnáról szólva azt mondta, a helyzet a világgazdaság javulásának egyik fékje. Hitet tett Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett, de Oroszországot nem említette, csak annyit mondott, hogy a Krím félsziget körüli helyzet háttere „bonyolult”.
