Nyugat-Afrika ásványban gazdag bányáiban található meg azoknak az érceknek a többsége, amelyeket világszerte használnak mobiltelefonok és laptopok készítéséhez. A nyugat-afrikai országok ásványexportja – amely Nigéria, Burkina Faso és Niger gazdasága esetében vezető szerepet tölt be – 2030-ra évi 109 ezer tonnáról 3,4 millió tonnára emelkedhet. Ám ehhez a szédületes fejlődéshez meg kell teremteni a mögöttes infrastruktúrát és a megbízható szállítást is, hiszen a nyersanyagot el kell tudni juttatni a bányákból azokhoz a főbb kikötőkhöz, ahonnan aztán külföldre szállítják – taglalja minapi cikkében a CNN.
Afrika vasúti közlekedése jelenleg nagyon elavult. A kontinensen 50 275 kilométer vasútvonal található (összehasonlításul hazánk vasútvonala 8057 kilométer hosszú). Ám az összeköttetés hiánya miatt jelenleg a teherszállítás sok helyen úgy történik, hogy egy adott vonatról le kell rakodni, majd egy új országban feltenni egy másik szerelvényre.
A szárazföldi szállítás legköltséghatékonyabb módja a vasút, azonban Nyugat-Afrikában (ahogy a kontinens többi részén is) a történelem során olyan mellékvonalak épültek, amelyek nem kapcsolódnak egy nagyobb vasúti hálózathoz.
A széttagoltság kiküszöbölésére a régió államai és bányatársaságai hatalmas tőkét invesztálnak egy olyan 3000 kilométer hosszú vasúti projektbe, amely hét országot (Benin, Burkina Faso, Niger, Elefántcsontpart, Ghána, Nigéria és Togó) kapcsol össze. A készülő vasúthálózathoz új pályákat építenek, amelyeket összekötnek a már meglévő és felújításra váró vonalakkal. Ez a gigaprojekt különösen hasznos lesz a tengeri határral nem rendelkező Nigernek, amelynek szállítási költségei a legmagasabbak a kontinensen.
A fekete kontinens keleti felén is fejlődik a vasúti közlekedés. Tavaly májusban jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében Kína finanszírozza annak a több mint hatszáz kilométer hosszú vasútvonalnak a megépítését, amely a tengeri határral nem rendelkező Ugandát, Ruandát és Dél-Szudánt köti össze majd a kenyai Mombasza kikötőjével.
Az épülő vasútvonal nagy mértékben csökkenti majd a szállítási költségeket a szomszédos kelet-afrikai országok között, amelyek eddig a tizenkilencedik században épült vasúti összeköttetésre kellett, hogy hagyatkozzanak.
A várhatóan 2018 elejére elkészülő beruházást a kínaiak építik meg, költsége pedig az első szakaszban majd négymilliárd dollár. A távol-keleti ország továbbá vállalta azt is, hogy fokozatosan átadja a vasútépítés technológiáját az afrikai partnereknek.
Kína Afrika legnagyobb gazdasági partnere, megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat. A távol-keleti ország hatalmas összegeket fektet be a kontinens országainak gazdaságába – nem véletlenül, hiszen a dollármilliárdokért cserébe szüksége van a nyersanyagokra.
