Tóásó: Még nem mehetek haza

A La Paz-i San Pedro börtönből távozó magyar férfi elsőnek az MNO-nak nyilatkozott.

– Mikor engedték ki a börtönből, és hogyan?
– Rengeteg adminisztrációs feladat és idegesség után végül szerda este szóltak, hogy elhagyhatom a börtönt. Ez úgy történt, hogy a kormány embere kikísért a cellából, a sötét utcán fogott egy taxit, és beültetett. A taxisról később kiderült, hogy ismerte és tisztelte az apósomat, az ország korábbi belügyminiszterét, ezért nem kért pénzt a fuvarért. Most a feleségem házában lakom, amíg hazamehetünk.

– Mit vásárolt először szabad emberként?

A Külgazdasági és Külügyminisztérium vasárnap közleményben tudatta, hogy megelégedéssel értesültek a szabadlábra helyezésről, és a Baptista Szeretetszolgálattal dolgoznak azon, hogy Tóásó Előd és családtagjai a lehető legrövidebb időn belül Magyarországra utazhassanak.

„Garantálom, hogy Buenos Aires-i nagykövetségünk – amennyiben magyar útlevele nem állna a rendelkezésére – Tóásó Előd számára azonnal kiállít egy hazatérésre alkalmas úti okmányt. Bolíviai állampolgárságú családtagjai számára diplomáciai csatornákon keresztül fogunk Magyarország területére történő beutazást lehetővé tévő vízumot biztosítani” – idézte Szijjártó Péter minisztert a KKM közleménye.

– Egy telefonkártyát és egy európai sört. Az ital drága volt, 44 bolivianót kellett fizetnem [körülbelül 1300 forint – a szerk.]. Még nem volt időm nyugodtan meginni.

– Mikor jön-jönnek haza?
– Tudom, hogy otthon nagy az érdeklődés az ügyem iránt, és ezúttal is köszönöm mindenki támogatását, aki az elmúlt hat évben gondolt rám vagy próbált segíteni. Kis türelmet kérek most mindenkitől – édesapám úgy nevelt fel, hogy az embernek még a legnehezebb időszakokban is be kell tartania az ígéreteit, illetve el kell végeznie a rábízott feladatokat. Még akkor is, ha azok nem kellemesek. Több ok miatt nem tudok még utazni: például nem adták vissza az útlevelem, és ezt a dokumentumot nem szeretném a bolív hatóságoknak ajándékozni. Adminisztrációs dolgokat kell intéznem, illetve a vádalkunak van egy olyan pontja, amelyről nem beszélhetek, de ez is hátráltatja a hazaérkezésem. Természetesen én is szeretném minél előbb látni a családtagjaimat, akiket nem ölelhettem meg lassan hat éve, ezért ahogy megoldódnak ezek a problémák, azonnal utazom. Ez lehet akár még egy hónap is – ne felejtse el, hogy az úgynevezett terroristaper még folyik, sok ember van vád alatt.

– Ön ellen lezárták az ügyet. Miért?

– A bolív bíróság elfogadta azokat a bizonyítékokat, amelyet eddig is hangoztattam, hogy engem egy film előkészítésére hívtak Bolíviába. Az én ítéletem azt mondja ki, hogy honlapot készítettem Eduardónak, hekkerek ellen írtam programot, illetve különböző embereknek a számítógépét tartottam karban. A bíróság szerint ezek a munkák segítették egy esetleges fegyveres felkelés szervezését. Én még mindig úgy gondolom, hogy például a hekkerek ellen készített programért nem ítéletet kellett volna kapnom, hanem dicséretet. Az ügyészség és a kormány megértette, hogy minket becsaptak azok, akik Bolíviába hívtak. Emiatt lett a büntetésünk [Tóásó Előd mellett Mario Tadic is ugyanannyit kapott – a szerk.] csak öt év tíz hónap. Ez a legrövidebb az ebben az ügyben eddig kiszabott büntetések közül; a többiek azért kaptak többet, mert a vád szerint 2006 óta ellenzéki csoportosulásokban és szerveződésekben vettek részt.

– Volt fegyveres felkelés Bolíviában 2009-ben?
– A fegyveres felkelés politikai bűncselekmény, a vesztes politikusok vádja. Itt úgy ítéltek el embereket, hogy egyetlen puskalövés sem dördült el – ez a felkelés legfeljebb csak szervezés alatt volt, de nem valósult meg. Egyébként utánunk is született még vádalku: Zoilo Salces ezredes ügyében, aki a vád szerint részt vett a felkelés szervezésében Beni tartományban, és átadott egy listát a katonai tisztikar azon embereiről, akik Evo Morales ellenzékéhez tartoznak. Ez a vád, és nem tudom, hogy valóban így volt-e.