A közös sajtóértekezletükön Recep Tayyip Erdogan kijelentette, hogy országa a segéllyel szeretne hozzájárulni a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus elől Ukrajna más térségeibe menekült lakosok ellátásához. Porosenko emellett arról is beszámolt, hogy Törökország 50 millió dollár hitelt különített el Ukrajna számára a központi költségvetés hiányának fedezésére.
A tájékoztatón elhangzott: Törökország támogatja Ukrajna függetlenségét, területi és politikai egységét – beleértve a Krím félsziget Ukrajnához tartozását –, valamint azt is, hogy az ENSZ küldjön békefenntartókat az ukrajnai harcok övezetébe.
„Törökország kész fejleszteni kapcsolatait és együttműködését Ukrajnával, amelyet stratégiai partnerének tekint. Ez pedig azt jelenti, hogy a két fél osztja egymás álláspontját a válságos helyzetekben” – hangsúlyozta Erdogan.
Ankara arra számít, hogy 2017-ig 10 milliárd, 2023-ra pedig 20 milliárd dollárra növekszik a két ország közötti áruforgalom. Utalva arra, hogy az ukrán–török kereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik, Erdogan megjegyezte, hogy tíz évvel ezelőtt még mindössze 1,3 milliárd dollárt tett ki, míg 2014-ben már elérte a 6 milliárd dollárt.
Az ukrán államfő hozzáfűzte: megállapodtak abban, hogy közös lépéseket tesznek az Oroszország által törvénytelenül elcsatolt félszigeten élő krími tatárok támogatására és jogainak védelmére.
A megbeszélésen szóba került a gázszállítások kérdése is. Az ukrán elnök felhívta török vendégének figyelmét az úgynevezett Török Áramlat gázvezeték építésének kockázataira, valamint az Európából történő reverz gázszállításokban rejlő további lehetőségekre. A török elnök viszont kijelentette, hogy a Déli Áramlat építésének leállítása után Oroszország elfogadható ajánlatot tett Ankarának az új, Bulgária helyett Törökországon át haladó gázvezetékre. Emlékeztetett arra, hogy Törökország a legtöbb földgázt Oroszországtól importálja. E tekintetben a második helyen Irán, a harmadik helyen pedig Azerbajdzsán áll.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken egy brüsszeli biztonságpolitikai vitán felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel a vele szomszédos országok destabilizálásával és tartsa magát a nemzetközi jog előírásaihoz.
A Német Marshall Alap (German Marshall Fund, GMF) nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, amerikai székhelyű intézmény pénteken kezdődött, vasárnapig tartó brüsszeli fórumán a nyitó napon rendezték meg azt a pódiumvitát, amelyen Stoltenberg mellett Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese, valamint Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóházának külügyi bizottsági elnöke vett részt.
A vita nagy része az ukrajnai eseményekkel, az ottani orosz beavatkozással, illetve azzal volt kapcsolatos, hogy elkerülhető-e az újabb hidegháborús időszak a nemzetközi politikában.
Stoltenberg leszögezte, hogy az orosz agressziós cselekmények miatt az atlanti szövetség kénytelen erősíteni kollektív védelmi képességeit, valamint támogatást nyújtani regionális partnereinek – beleértve Ukrajnát, Grúziát, illetve Moldovát.
Nuland felhívta a figyelmet arra: nagyon nehéz folytatni az együttműködést olyan országgal, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog azon alapvető előírását, miszerint erőszakkal tilos megváltoztatni országok határait.
Mogherini szerint ugyanakkor sem Európának, sem általában véve a nemzetközi közösségnek nem érdeke, hogy Oroszország az ellene hozott szankciók nyomán destabilizálódjék – ellenkezőleg, Európának és Oroszországnak vannak közös érdekei, például a radikális muszlim erőszak megfékezése.
