A Német Marshall Alap (German Marshall Fund, GMF) nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó, amerikai székhelyű intézmény pénteken kezdődött, vasárnapig tartó brüsszeli fórumán a nyitó napon rendezték meg azt a pódiumvitát, amelyen Stoltenberg mellett Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettese, valamint Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóházának külügyi bizottsági elnöke vett részt.
A vita nagy része az ukrajnai eseményekkel, az ottani orosz beavatkozással, illetve azzal volt kapcsolatos, hogy elkerülhető-e az újabb hidegháborús időszak a nemzetközi politikában.
Stoltenberg leszögezte, hogy az orosz agressziós cselekmények miatt az atlanti szövetség kénytelen erősíteni kollektív védelmi képességeit, valamint támogatást nyújtani regionális partnereinek – beleértve Ukrajnát, Grúziát, illetve Moldovát.
Nuland felhívta a figyelmet arra: nagyon nehéz folytatni az együttműködést olyan országgal, amely nem tartja tiszteletben a nemzetközi jog azon alapvető előírását, miszerint erőszakkal tilos megváltoztatni országok határait.
Mogherini szerint ugyanakkor sem Európának, sem általában véve a nemzetközi közösségnek nem érdeke, hogy Oroszország az ellene hozott szankciók nyomán destabilizálódjék – ellenkezőleg, Európának és Oroszországnak vannak közös érdekei, például a radikális muszlim erőszak megfékezése.
