Vaskézzel vág rendet a tüntetők között Madrid

Százmilliós bírságokkal és Franco korszakát idéző törvényi szigorításokkal próbálja megzabolázni a tömegeket Madrid.

Jövő héten a világ felháborodása ellenére a spanyol törvényhozás valószínűleg ratifikálja azt a törvénycsomagot, amely jelentősen szigorítja a tüntetésekre vonatkozó előírásokat, és hatalmas bírságot helyez kilátásba a renitenseknek – írta a portál.

A spanyol szenátus emberi jogi szervezetek tiltakozása ellenére megszavazta azon törvények előterjesztését, amelyek erőteljesen korlátozzák az emberek jogait a gyülekezési szabadság és a véleménynyilvánítás terén. Az elmúlt években spanyolok millióit láthattuk, amint elfoglalták az utcákat, és hangosan tiltakoztak a jobboldali néppárti kabinet megszorító intézkedései, valamint az abortusz szigorításának visszaállítására vonatkozó kormányzati szándék ellen.

Most a spanyol kormány ezzel a kritikusai által szájpecektörvénynek hívott jogszabállyal vágott vissza, szigorúan szabályozva, hol és mikor szabad tüntetni, súlyos büntetést helyezve kilátásba a renitenseknek: a békés, de be nem jelentett tüntetések részvevőit akár 600 eurós bírsággal is sújthatják, akárcsak azokat, akik nem a jóváhagyott útvonalon vonulnak fel.

A bírság egészen 30 ezer euróig is felkúszhat, ha a tiltakozások „súlyosan veszélyeztetik a közbiztonságot” a parlament vagy a regionális önkormányzati épületek közelében. A kulcsfontosságú helyszíneken – például közlekedési csomópontok, távközlési berendezések, atomerőművek közelében – zajló, be nem jelentett tüntetések esetén a bírság akár 600 ezer euróra is rúghat.

A törvény most a képviselőház asztalán fekszik, várhatóan március végéig jóvá is hagyják.

A Greenpeace, amelynek tagjait nemrég egy 2011-es, valenciai atomerőmű közelében tartott tüntetés miatt állították bíróság elé, tiltakozott a jogszabály ellen. Mint mondták, joguk van kinyilvánítani a véleményüket, a parlament vagy egy atomerőmű elé vonulni, és transzparensekkel tiltakozni.

Az utóbbi hónapokban spanyolok ezrei vonultak huszonöt város utcáira csillogó kék ruhákban, hogy ezzel demonstrálják a törvény dermesztő hatását a szólásszabadságra.

Egy decemberi, 600 főt érintő felmérés szerint a megkérdezettek 82 százaléka módosítaná vagy törölné el a törvényt.

Virginia Pérez Alonso, a Platform az Információszabadság Védelmének tagja úgy fogalmazott: „ez a valaha látott egyik legkeményebb támadás a szabadságjogok ellen Franco Spanyolországa óta”.

A törvénytervezet szerint 30 ezer euróig büntethető az, aki rendőrökről készült képeket terjeszt, mert „veszélyezteti a biztonságukat vagy kockáztathatja a rendőri akciók sikerét”. Egyes újságírók az öncenzúra rémétől tarthatnak – mondta Susana Sanz Guardo.

Egy aktivista, aki sokszor közvetíti élőben a tüntetéseket, a rendőrség és a tüntetők találkozására fókuszálva, közölte, ezt a típusú újságírást teljesen kivégezné az új törvény. Ez pedig, mint mondta, végül oda vezetne, hogy sokkal nehezebb lenne elszámoltatni a rendőri túlkapások elkövetőit.

A javasolt törvények egyébként olyan szervezeteket céloznak, mint A Jelzálog Áldozatainak Csoportja, amely spontán gyűlésekkel fizikailag akadályozta meg a rendőrséget, hogy végrehajtsa a bíróság által elrendelt kilakoltatásokat – egy olyan országban, ahol tavaly naponta 95 családot költöztettek ki otthonából.

A jogszabály szerint 30 ezer euróval sújtható az, aki megakadályozza az ilyen bírói végzések vagy állami rendeletek végrehajtását. A törvény kriminalizálja és bünteti a lakhatáshoz való jogért küzdő szervezetek akcióit, amelyek lényegében csak az önvédelem egyik formái – mondta Carlos Macías, A Jelzálog Áldozatainak Csoportja tagja.

Mivel a spanyol kormány egyre keményebb kritikákkal szembesül a Melilla és Ceuta afrikai enklávék területén végrehajtott karhatalmi akciók miatt, a törvény arra is kísérletet tesz, hogy formát adjon annak a gyakorlatnak, amelynek keretében visszatoloncolják a Marokkó területéről a szögesdrót kerítésen átmászó illegális bevándorlókat.

A törvénytervezetet széles körben bírálták Spanyolországon kívül is, egyebek között az ENSZ öttagú emberi jogi szakértői csoportja, amely jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a reformok „szükségtelenek, és aránytalanul korlátozzák az alapvető emberi jogokat”.

A spanyol kormány viszont újból védelmébe vette a törvényt, és ragaszkodik ahhoz, hogy a jogszabály erősíti a közbiztonságot azáltal, hogy kiemeli azokat a tüntetőket, akik hajlamosak az erőszakra. Jorge Fernández Díaz belügyminiszter újból elmondta, hogy „ez egy 21. századi törvény, amely erősebben garantálja a közbiztonságot és a jogbiztonságot”.

A törvényt még ebben a hónapban véglegesítik, ez azért is biztos, mert a Néppárté a többség a parlament mindkét házában. Az intézkedések zöme várhatóan júliusban lép életbe.