Virginia Pérez Alonso, a Platform az Információszabadság Védelmének tagja úgy fogalmazott: „ez a valaha látott egyik legkeményebb támadás a szabadságjogok ellen Franco Spanyolországa óta”.
A törvénytervezet szerint 30 ezer euróig büntethető az, aki rendőrökről készült képeket terjeszt, mert „veszélyezteti a biztonságukat vagy kockáztathatja a rendőri akciók sikerét”. Egyes újságírók az öncenzúra rémétől tarthatnak – mondta Susana Sanz Guardo.
Egy aktivista, aki sokszor közvetíti élőben a tüntetéseket, a rendőrség és a tüntetők találkozására fókuszálva, közölte, ezt a típusú újságírást teljesen kivégezné az új törvény. Ez pedig, mint mondta, végül oda vezetne, hogy sokkal nehezebb lenne elszámoltatni a rendőri túlkapások elkövetőit.
A javasolt törvények egyébként olyan szervezeteket céloznak, mint A Jelzálog Áldozatainak Csoportja, amely spontán gyűlésekkel fizikailag akadályozta meg a rendőrséget, hogy végrehajtsa a bíróság által elrendelt kilakoltatásokat – egy olyan országban, ahol tavaly naponta 95 családot költöztettek ki otthonából.
A jogszabály szerint 30 ezer euróval sújtható az, aki megakadályozza az ilyen bírói végzések vagy állami rendeletek végrehajtását. A törvény kriminalizálja és bünteti a lakhatáshoz való jogért küzdő szervezetek akcióit, amelyek lényegében csak az önvédelem egyik formái – mondta Carlos Macías, A Jelzálog Áldozatainak Csoportja tagja.
Mivel a spanyol kormány egyre keményebb kritikákkal szembesül a Melilla és Ceuta afrikai enklávék területén végrehajtott karhatalmi akciók miatt, a törvény arra is kísérletet tesz, hogy formát adjon annak a gyakorlatnak, amelynek keretében visszatoloncolják a Marokkó területéről a szögesdrót kerítésen átmászó illegális bevándorlókat.
A törvénytervezetet széles körben bírálták Spanyolországon kívül is, egyebek között az ENSZ öttagú emberi jogi szakértői csoportja, amely jelentésében hívta fel a figyelmet arra, hogy a reformok „szükségtelenek, és aránytalanul korlátozzák az alapvető emberi jogokat”.
