A dpa német hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó tiszt szerint az erősítés javarészt a kormánnyal szövetséges síita milíciák fegyvereseiből áll, akik már nagy számban elérték a hadszínteret. A forrás szerint az erősítés megérkeztével párhuzamosan megindultak az előkészületek az IÁ elleni végső ostromra is.
A Bagdadtól 160 kilométerrel északnyugatra, a Tigris folyó partján fekvő Tikrít visszafoglalására március 2-án indított hadműveletet az iraki hadsereg és a szövetséges milíciák. A 30 ezer harcosnak – akik többségükben az Irán által támogatott síita csoportok tagjai – eddig a városnak nagyjából a felét sikerült ellenőrzésük alá vonniuk, s az iszlamistákat állításuk szerint a belváros egy kis területére szorították vissza. Ugyanakkor az utóbbi napokban megakadt az előrenyomulás, a hadsereg szerint azért, mert az IÁ csapdákkal és aknákkal vette körül a belvárost.
A most érkezett harcosokat a dpa forrása szerint kifejezetten utcai harcokra képezték ki. A különleges erők megkezdték az IÁ által telepített robbanószerkezetek hatástalanítását, hogy hamarosan megkezdődhessen az ostrom – tette hozzá.
Tikrít az iraki fővárost az Iszlám Állam fellegvárának számító Moszullal összekötő stratégiai fontosságú útvonalon található. A hadjárat végső célja a Tikríttől 250 kilométerre északra található észak-iraki nagyváros, Moszul visszaszerzése. Moszul a legnagyobb város, amely jelenleg a szunnita Iszlám Állam kezében van.
Szintén szerdán a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet egy jelentésében azzal vádolta az iraki biztonsági erőket és a síita milíciákat, hogy számos, többségében szunniták lakta települést lerombolt és felgyújtott az IÁ elleni harc során, hogy így álljon bosszút a szerinte a terroristákkal összejátszó helyi lakosságon. Ez a HRW szerint háborús bűncselekménynek minősül.
A szervezet szerint a csapatok elhagyott házakat raboltak ki és gyújtottak fel, és legalább két falut porig romboltak nehézfegyverekkel és robbanóanyaggal. Az atrocitások tavaly nyáron, Amerli település közelében történtek, és műholdas felvételek szerint legalább 30 falvat érintenek – közölte a szervezet.
Irakban hosszú ideje éles feszültséges vannak a többségben lévő síiták vezette kormány és a kisebbségi szunniták között. Utóbbiak azzal vádolják a vezetést, hogy diszkriminálja és nem veszi figyelembe őket. Megfigyelők szerint a szunniták kormányból való kiábrándultsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szunnita IÁ jelentős területeket tudott ellenőrzése alá vonni Irak szunniták lakta részein tavaly nyári offenzívája során.
A líbiai helyzet minél gyorsabb politikai rendezését és nemzeti egységkormány megalakítását szorgalmazta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki erről Sergio Mattarella olasz államfővel és Paolo Gentiloni külügyminiszterrel is tárgyalt szerdán Rómában.
Az olasz külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatón Ban Ki Mun biztatónak nevezte a különböző líbiai frakciók között március elején Marokkóban folytatott tárgyalásokat. Az ENSZ főtitkára kijelentette: reméli, hogy a líbiai felek minél gyorsabban megállapodnak és megszületik a líbiai nemzeti egységkormány. „Az idővel kell versenyt futni” – fogalmazott Ban Ki Mun. Hangsúlyozta, hogy az Iszlám Állam egyre jobban megerősödik Líbiában.
Hozzátette, hogy a diplomáciai-politikai megoldás az egyetlen járható út, mivel egy újabb fegyveres konfliktus kirobbanása a közel-keleti térségben „csak rosszabbítaná a helyzetet”.
Líbiában jelenleg két kormány és két parlament működik. A nemzetközi közösség által elismert miniszterelnök, Abdalláh asz-Száni arra kényszerül, hogy az ország keleti részén egy csonka államot irányítson, mióta a Fadzsr Líbia (Líbia Hajnala) nevű iszlamista szövetség augusztusban elfoglalta Tripolit, és önhatalmúlag kormányt alakított. A két fél között a béketárgyalások ellenére továbbra is harcok folynak, miközben az ország nyugati részén egyre nagyobb befolyásra tesz szert az Iszlám Állam helyi ága. A dzsihadisták az utóbbi hetekben egyre hevesebb támadásokat hajtottak végre, elsősorban olajipari létesítmények ellen.
Az ENSZ főtitkára kitért az Észak-Afrikából Európa felé tartó illegális bevándorlás kérdésére is. Gátlástalan bűnözőknek nevezte az embereket a nyílt tengeren magára hagyó emberkereskedőket. Ban Ki Mun kijelentette: a migráció kezeléséhez az egész nemzetközi közösség együttműködésére szükség van. Az ENSZ főtitkára köszönetet mondott Olaszországnak a bevándorlók befogadásáért.
Paolo Gentiloni úgy fogalmazott, kizárt, hogy a válság megoldása érdekében megállapodjanak az IÁ fegyveres csoportjaival. Az IÁ precedens nélküli bűncselekményeket követett el – mondta az olasz diplomácia vezetője. A politikus kijelentette, hogy Itália kész szerepet vállalni a líbiai válság megoldásában az ENSZ által hozott döntések keretében.
Paolo Gentiloni ezenkívül az ENSZ fellépését kérte az Indiában gyilkossággal vádolt és több mint három éve fogva tartott két olasz tengerészgyalogos szabadon engedése érdekében.
Ban Ki Munt Sergio Mattarella olasz államfő is fogadta, valamint Matteo Renzi olasz kormányfővel is találkozik.
