Izrael aggódik: mehetnek az orosz rakéták Iránba

Yaval Steinitz hírszerzési miniszter szerint mindez csak tovább növeli az agressziót.

Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat. Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztüli légi vagy szárazföldi szállításának, illetve „orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken” Iránba történő eljuttatásának tiltását szünteti meg.

Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését.

Az amerikai tisztviselők nem voltak elragadtatva. „Nem hinném, hogy ebben az időben konstruktív Oroszország számára előrelépést tenni ebben az ügyben” – mondta egy sajtótájékoztatón Marie Harf, az USA külügyminisztériumának szóvivője. Hozzátette: John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak az orosz lépés miatt – írja a CNN.

„Meggyőződésünk, hogy a jelen helyzetben nincs többé szükség ilyen embargóra” – mondta az ügyről Lavrov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Hétfőn Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője kiemelte: „Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben. Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát” – tette hozzá. A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy „olajat áruért” alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány úgy tudja, a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla.

Ezzel szemben Dmitrij Peskov orosz elnöki szóvivő kiemelte: a szállítás, miután Vlagyimir Putyin aláírta a dokumentumot, bármely pillanatban megkezdődhet.

Az izraeli kormány, mely ellenzi a hónap elején született iráni atomprogram keretmegállapodását, úgy véli: az orosz lépés aggasztó jel.

„Ez az egyenes következménye annak a legitimitásnak, amit Irán a megállapodással kapott” – mondta Yaval Steinitz hírszerzési miniszter.

Szergej Lavrov kiemelte: az Sz-300-as rakétarendszer pusztán „védelmi jellegű”, amit nem támadásra terveztek, és nem veszélyezteti a környező államok biztonságát, Steinitz azonban másképp vélekedik. „Annak a követelése helyett, hogy Irán hagyjon fel azzal a terroristatevékenységgel, melyet a Közel-Keleten – és az egész világon – végez, lehetővé teszik számukra, hogy korszerű fegyvereket szerezzenek be, ez pedig csak tovább fogja növelni az agressziót” – mondta.

A Jediót Ahronót című izraeli lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszúja a légvédelmi rakétarendszerek Iránba szállítására vonatkozó tilalom feloldása, s ez a Háárec keddi elemzése szerint főleg azért bosszantja Jeruzsálemet, mert attól tart, hogy a szomszédos Szíriába és Libanonba, így akár Izraelt támadó szélsőséges szervezetek kezébe is juthat ezekből a fegyverrendszerekből.

A Jediót Ahronót honlapján megjelent elemzés szerint Izraelben úgy vélik, egyértelműen az Egyesült Államoknak szánt válaszról van szó. Az oroszok a Nyugatot megelőzve, elsőként próbálnak bejutni abba a résbe, mely megnyílhat, ha az Iránnal szemben atomprogramja miatt elrendelt ENSZ-szankciókat feloldják.

A döntés mögött az ukrajnai válság miatt a Nyugattal szemben támadt harag állhat, Moszkva ezen az érzékeny ponton akar fájdalmat okozni Európának és Amerikának, sőt a bosszú okai között lehet a második világháború befejezésének hetvenedik évfordulós ünnepségére, május 9-re ígért alacsony szintű nyugati részvétel is – írta a portál.

Moszkva a lap szerint a tilalom feloldásával azt is tudtára adta a nemzetközi fegyverüzlet szereplőinek és a hazai gyártóknak, hogy Oroszországgal lehet üzletet kötni. Nehéz felmérni, milyen hatással lehet ez a lépés egy iráni atomlétesítmények elleni esetleges katonai műveletre, de az izraeli légierőnél úgy vélik, a nyugati erők a múltban már gyakorolták az Sz-300-as rendszer kijátszását, és ismerik annak képességeit.

Marie Harf fehér házi szóvivő elmondta: az Egyesült Államok nem gondolja, hogy az orosz rakétarendszer sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának bármely szankcióját. Kiemelte: a tilalom feloldásával létrejövő értékesítés nem fogja megosztani a nemzetközi erőfeszítéseket, melyek célja, hogy elérjék a végső megegyezést Iránnal.

Teherán persze örömmel fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését. „Az Oroszországgal való kétoldalú és a szomszédos országokkal történő, különböző területeken megvalósuló együttműködés fejlesztése nagyon hatásosnak bizonyulhat a térség tartós stabilitása és biztonsága szempontjából” – jelentette ki Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter.