Izrael aggódik: mehetnek az orosz rakéták Iránba

Yaval Steinitz hírszerzési miniszter szerint mindez csak tovább növeli az agressziót.

MA
2015. 04. 14. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hétfőn Vlagyimir Putyin orosz államfő feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat. Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztüli légi vagy szárazföldi szállításának, illetve „orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken” Iránba történő eljuttatásának tiltását szünteti meg.

Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését.

Az amerikai tisztviselők nem voltak elragadtatva. „Nem hinném, hogy ebben az időben konstruktív Oroszország számára előrelépést tenni ebben az ügyben” – mondta egy sajtótájékoztatón Marie Harf, az USA külügyminisztériumának szóvivője. Hozzátette: John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak az orosz lépés miatt – írja a CNN.

„Meggyőződésünk, hogy a jelen helyzetben nincs többé szükség ilyen embargóra” – mondta az ügyről Lavrov a TASZSZ orosz hírügynökség szerint.

Hétfőn Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője kiemelte: „Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben. Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát” – tette hozzá. A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy „olajat áruért” alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány úgy tudja, a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla.

Ezzel szemben Dmitrij Peskov orosz elnöki szóvivő kiemelte: a szállítás, miután Vlagyimir Putyin aláírta a dokumentumot, bármely pillanatban megkezdődhet.

Az izraeli kormány, mely ellenzi a hónap elején született iráni atomprogram keretmegállapodását, úgy véli: az orosz lépés aggasztó jel.

„Ez az egyenes következménye annak a legitimitásnak, amit Irán a megállapodással kapott” – mondta Yaval Steinitz hírszerzési miniszter.

Szergej Lavrov kiemelte: az Sz-300-as rakétarendszer pusztán „védelmi jellegű”, amit nem támadásra terveztek, és nem veszélyezteti a környező államok biztonságát, Steinitz azonban másképp vélekedik. „Annak a követelése helyett, hogy Irán hagyjon fel azzal a terroristatevékenységgel, melyet a Közel-Keleten – és az egész világon – végez, lehetővé teszik számukra, hogy korszerű fegyvereket szerezzenek be, ez pedig csak tovább fogja növelni az agressziót” – mondta.

A Jediót Ahronót című izraeli lap szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök bosszúja a légvédelmi rakétarendszerek Iránba szállítására vonatkozó tilalom feloldása, s ez a Háárec keddi elemzése szerint főleg azért bosszantja Jeruzsálemet, mert attól tart, hogy a szomszédos Szíriába és Libanonba, így akár Izraelt támadó szélsőséges szervezetek kezébe is juthat ezekből a fegyverrendszerekből.

A Jediót Ahronót honlapján megjelent elemzés szerint Izraelben úgy vélik, egyértelműen az Egyesült Államoknak szánt válaszról van szó. Az oroszok a Nyugatot megelőzve, elsőként próbálnak bejutni abba a résbe, mely megnyílhat, ha az Iránnal szemben atomprogramja miatt elrendelt ENSZ-szankciókat feloldják.

A döntés mögött az ukrajnai válság miatt a Nyugattal szemben támadt harag állhat, Moszkva ezen az érzékeny ponton akar fájdalmat okozni Európának és Amerikának, sőt a bosszú okai között lehet a második világháború befejezésének hetvenedik évfordulós ünnepségére, május 9-re ígért alacsony szintű nyugati részvétel is – írta a portál.

Moszkva a lap szerint a tilalom feloldásával azt is tudtára adta a nemzetközi fegyverüzlet szereplőinek és a hazai gyártóknak, hogy Oroszországgal lehet üzletet kötni. Nehéz felmérni, milyen hatással lehet ez a lépés egy iráni atomlétesítmények elleni esetleges katonai műveletre, de az izraeli légierőnél úgy vélik, a nyugati erők a múltban már gyakorolták az Sz-300-as rendszer kijátszását, és ismerik annak képességeit.

Marie Harf fehér házi szóvivő elmondta: az Egyesült Államok nem gondolja, hogy az orosz rakétarendszer sértené az ENSZ Biztonsági Tanácsának bármely szankcióját. Kiemelte: a tilalom feloldásával létrejövő értékesítés nem fogja megosztani a nemzetközi erőfeszítéseket, melyek célja, hogy elérjék a végső megegyezést Iránnal.

Teherán persze örömmel fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését. „Az Oroszországgal való kétoldalú és a szomszédos országokkal történő, különböző területeken megvalósuló együttműködés fejlesztése nagyon hatásosnak bizonyulhat a térség tartós stabilitása és biztonsága szempontjából” – jelentette ki Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.