Az államfő által aláírt rendelet a rakétavédelmi komplexumok Oroszországon keresztül történő légi vagy szárazföldi szállításának, illetve „orosz zászló alatt közlekedő hajókon és repülőgépeken” Iránba történő eljuttatásának tilalmát szünteti meg. A dokumentum az aláírással hatályba lépett. Putyin utasítása a 2010. szeptemberi orosz elnöki tiltó rendelkezést oldotta fel. Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának ugyanabban az évben, június 9-én az iráni atomprogram miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését.
Az Interfax orosz hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó haditechnikai együttműködési forrása szerint a szerződést nemcsak felfüggesztették, hanem meg is semmisítették, a rakétavédelmi rendszereket szétszedték, az előleget visszaadták Teheránnak. Szerinte új szerződést kell kötni a szállításokról. Irán kártérítésként 4 milliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter januárban Iránba látogatott és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.
A teheráni védelmi minisztérium közölte, hogy Sojgu látogatása során a két ország rendezte az Sz-300 rakéták kérdését is, de ennek részleteit akkor még nem árulták el. Február 23-án Szergej Csemezov, a Rosztyeh orosz hadiipari vállalat vezetője azt mondta, hogy az Sz-300-as komplexumok helyett a korszerűbb Sz-300BM (Antej-2500-as) légvédelmi rendszereket kínáltak fel Iránnak, de az még nem döntött a kérdésben. Washingtonban támogatták ezt az orosz ajánlatot. A szállítások az Sz-300-as típusból néhány hónap múlva elkezdődhetnek, a korszerűbb változatból másfél év alatt – vélekedett az Interfax forrása.
Moszkvában hétfőn kezdett látogatást az iráni parlament küldöttsége a törvényhozás biztonsági bizottságának elnöke vezetésével. Még csak csütörtökön lesz két hete, hogy a perzsa állam atomprogramjának korlátozásáról és nemzetközi ellenőrzéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, valamint Irán között megszületett a keretegyezmény a svájci Lausanne-ban. A végleges megállapodást június 30-ig tervezik megkötni. Az egyezség értelmében a nyugati hatalmak enyhítenének az Iránt sújtó nemzetközi szankciókon, ha Teherán ellenőrizhetően csakis békés céllal folytatna atomprogramot.
John Kerry amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki orosz partnerének, Szergej Lavrovnak amiatt, hogy Moszkva feloldotta az Sz-300-as orosz légvédelmi rakétarendszer Iránnak történő szállítására vonatkozó tilalmat – közölte hétfőn Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. „Az Egyesült Államok előzetesen ismertette kifogásait ezzel az eladással szemben\" – mondta Earnest. „Oroszország megérti, hogy az Egyesült Államok nagyon komolyan veszi térségbeli szövetségeseinek biztonságát\" – tette hozzá. A szóvivő rámutatott: konfliktusba kerülhet a Teheránnal szemben bevezetett nyugati szankciórendszerrel Oroszországnak az a lehetséges döntése, hogy „olajat áruért\" alapú cserekereskedelembe bocsátkozzon Iránnal. Szavai szerint az amerikai kormány tudomása szerint a megállapodást még nem véglegesítették, de tárgyalások folynak róla.
Teherán azonban örömmel fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök döntését. „Az (Oroszországgal való) kétoldalú és a szomszédos országokkal történő, különböző területeken megvalósuló együttműködés fejlesztése nagyon hatásosnak bizonyulhat a térség tartós stabilitása és biztonsága szempontjából\" – jelentette ki Hoszein Dehgán iráni védelmi miniszter.
