Örményország nem felejt

Az örmény államfő azt reméli, hogy sikerül eloszlatni a „száz éve tartó tagadás sötét felhőjét”. A német parlament népirtásnak minősítette az évszázada történteket.

A török média heves bírálatokat fogalmazott meg Gauck beszédével szemben. A Hürriyet című napilap netes híroldalán sokkolónak nevezte a német államfő szavait, a kormányközeli Sabah című újság pedig azt rótta fel Gaucknak, hogy „ocsmány szavakkal” illette az Oszmán Birodalmat. A Star című török lap megjegyezte, Németország vezetője majdhogynem terroristáknak minősítette az oszmánokat.

Tömegesen végezték ki az örményeket száz éve az Oszmán Birodalomban – olvasható a bolgár parlament által pénteken elfogadott nyilatkozatban, amelyben mindazonáltal továbbra is kerülték a népirtás szó használatát. A szófiai törvényhozás határozata szerint Bulgária „elismeri az örmények Oszmán Birodalom általi, 1915 és 1922 közötti tömeges kivégzését”. A parlamenti nyilatkozatban április 24-ét az örmény áldozatokról való megemlékezés napjává nyilvánították. A képviselők 157:36 arányban fogadták el a javaslatot.

A bolgár parlamentben a határozat elfogadása után egyperces néma csenddel emlékeztek meg a tömegmészárlás áldozatairól. A török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért párt képviselői ekkor kivonultak az ülésteremből – írta a The Sofia Globe angol nyelvű helyi hírportál.

Az Ataka ultranacionalista párt 2006 óta nyolcszor nyújtott be olyan határozati javaslatot, amelyben az örmény népirtás kifejezés szerepelt volna.

Az Európai Unión belül Bulgária társadalmában a legmagasabb a muzulmánok aránya, az ország lakosainak 13 százaléka muszlim, akiknek a többsége a török kisebbséghez tartozik, és rendkívül szoros kapcsolatokat ápol a szomszédos Törökországgal.

Sok ezer libanoni örmény keresztény vonult Bejrút utcáira pénteken a tömeggyilkosságokra emlékezve. A több ezer tüntető a libanoni örmény pátriárka Bejrút peremén álló székhelyétől indult, hogy végigvonuljon a főváros utcáin. A résztvevők követelték, hogy Törökország ismerje el az Oszmán Birodalom területén élő keresztény vallású örmények ellen száz éve elkövetett atrocitásokat népirtásnak. A tüntetők továbbá anyagi jóvátételt követelnek Törökországtól.

Libanonban mintegy 150 ezer örmény él, és szinte mindegyikük az 1915-ben elűzött kisebbség leszármazottja. A száz éve menekülni kényszerült örmények közül sokan Bejrút Burdzs-Hammúd nevű külvárosi részén telepedtek le, megalapítva a „Kis-Örményország” néven is ismert örménylakta városrészt.

Libanon 2000-ben ismerte el népirtásnak a török mészárlást. Az emléknap idén először volt iskolaszüneti nap az egész országban.

Az egykori Oszmán Birodalom területén is megemlékezések kezdődtek pénteken az évforduló alkalmából.

Az évforduló kapcsán Recep Tayyip Erdogan török államfő úgy fogalmazott, hogy osztozik az örmények fájdalmában. Az elnök részvétét nyilvánította a meggyilkolt örmények utódainak, és úgy fogalmazott: tisztelettel adózik valamennyi örmény emlékének, akik „az első világháborús körülmények között” vesztették életüket. „Gyermekeiknek és unokáiknak részvétem fejezem ki” – hangsúlyozta. Erdogan továbbá „szomorú eseményeknek” nevezte a történteket.

Aram Atesyan isztambuli pátriárka pénteken örmény istentiszteletet celebrált, amelyen részt vett Volkan Bozkir európai uniós ügyekben illetékes török miniszter, noha a törökországi megemlékezések nem hivatalos rendezvények. Korábban a pátriárka a Vatan című török napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az istentiszteleten nem fogja használni a népirtás szót, helyette inkább a törökök és örmények közös fájdalmára helyezi a hangsúlyt.

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök április 20-án engesztelő gesztusként azt mondta az oszmán törökök által meggyilkolt örmények leszármazottainak, hogy Törökország osztozik fájdalmukban. „Ismét tiszteletteljesen megemlékezünk azokról az oszmán örményekről, akik életüket vesztették az 1915-ös deportálások során, és osztozunk gyermekeik és unokáik fájdalmában. Törökországnak és Örményországnak be kell gyógyítania az abban az évszázadban okozott sebeket, és helyre kell állítania humánus kapcsolatait. Az oszmán örmények emlékének és az örmény kulturális örökségnek a megőrzése Törökország számára történelmi és emberiességi kötelesség” – írta Davutoglu közleményében.

Csütörtök délután az örmény egyház székhelyén, a Jerevántól mintegy 20 kilométerre található Ecsmiadzinban szentté avatták a 1,5 millió áldozatot  Az ünnepélyes szertartást az örmény egyház feje, II. Karekin katolikosz celebrálta a világ legrégebbinek tartott keresztény székesegyházában. Korábban sem a katolikus, sem pedig az ortodox egyház nem avatott kollektíven szentté ennyi embert.

Az örmény egyház a maga részéről nem számszerűsítette az új szentek számát. Minden áldozatot szentté avattak, „aki a hitéért és keresztény identitásáért vesztette el életét” – mondta szerdán a KNA német katolikus hírügynökségnek Hovakim Manukyan püspök, aki az örmény egyház ökumenikus kapcsolataiért felel. II. Karekin katolikosz szerint az áldozatok szentté avatásával az „egyház nem tesz mást, mint elismeri a tényeket, vagyis a népirtást”.