„A terrorizmus elleni küzdelem összehangolt rendőri és titkosszolgálati munkát igényel. ( ) Mi ebben az összehangoló tevékenységben – azzal, hogy az információáramlást biztosítani tudjuk – jelentős segítséget nyújtunk a terrorizmus elleni küzdelemben” – jelentette ki a magyar belügyi tárca vezetője. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a terrorizmus globális probléma, amely mindenkit érint, ezért közös erővel kell fellépni ellene.
A bűnözést egy intézkedés nem tudja visszaszorítani – reagált Pintér Sándor belügyminiszter szerdán Belgrádban arra az újságírói kérdésre, miszerint a halálbüntetés visszaállítása visszaszorítaná-e a bűnözést Magyarországon.
A belügyi tárca vezetője a magyar sajtónak azt mondta, hogy „a bűnözés visszaszorítására társadalmi összefogás kell, amely a képzéstől, oktatástól, a társadalmi együttélés szabályainak a betartásától egészen a büntetőeljárásig és a különféle büntetésekig tart”.
A belügyminiszter Cesare Beccaria 18. századi olasz jogtudóst idézte, aki szerint a büntetések megelőzésének egyik legjobb eszköze az, ha az elkövetőket elfogjuk. „A belügyminisztérium, a rendőrség és a titkosszolgálatok irányítása jelen pillanatban ebbe az irányba halad” – szögezte le Pintér Sándor.
Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szerint a terrorizmus és annak pénzügyi forrásai a leggyakrabban az illegális fegyverkereskedelemben, a pénzmosásban, valamint a drog- és emberkereskedelemben gyökereznek, ezért ezek ellen is fel kell lépni. Kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán egyre vonzóbbá válik az iszlám szélsőségesek számára, egyre inkább ebből a régióból toboroznak harcosokat.
Michael Davenport, az Európai Unió szerbiai képviseletének vezetője szerint a legnagyobb veszélyt a Közel-Keleten és Szíriában tevékenykedő terroristacsoportok jelentik, de azok a zsoldosok is, akik részt vesznek a harcokban, majd visszatérnek hazájukba. Leszögezte ugyanakkor, hogy a vallást nem szabad bűncselekmények igazolására használni.
A külföldi terrorista harcosokról, a szélsőségek megfékezéséről és a terrorizmus elleni harcról szóló kétnapos konferencián Szerbia, Magyarország, Bulgária, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Albánia, Törökország, Románia és Horvátország védelmi és belügyi szerveinek képviselői vesznek részt.
