A szomáliai revizionizmus talán legismertebb lenyomata az ogadeni háború, amikor a szovjet fegyverekkel felszerelkezett szomáliaiak Etiópiára támadtak, hogy megszerezzék a szomálik által lakott területét. Etiópiát ugyanakkor közvetlenül támogatta a Szovjetunió és Kuba is, ráadásul a támadók rosszul készítették elő az akciót, így az egész hadjárat csúfos kudarcot vallott. A Siad Barre vezette Szomália óriási veszteségeket szenvedett, térségbeli pozíciója jelentősen meggyengült.
A hidegháború vége aztán különösen rosszat tett az országnak, és 1991-től mindmáig gyakorlatilag működésképtelen. Búr Gábor úgy véli, hogy az utóbbi három évben tapasztalt pozitív fejlemények ellenére – a főváros egy része legalább már biztonságos, és a központi, ideiglenes kormány is a helyén van – Szomália sorsa még mindig kétesélyes, nem tudni, pozitív vagy negatív végkicsengése lesz a válságnak, de az biztos, hogy a nemzetközi közösség elemi érdeke, hogy Szomáliában rend és béke legyen.
