A menetre – a hagyományoknak megfelelően – a holokauszt áldozatainak emléknapján került sor. A Dávid-csillagos, kék dzsekit viselő fiatalok átvonultak a két volt náci német haláltábor, az Auschwitz I és az Auschwitz II-Birkenau közötti három kilométeres, halálútnak nevezett szakaszon.
A felvonulás az Auschwitz I hírhedt, Arbeit macht Frei feliratú kapujánál kezdődött el, előtte felszólalt a zsidó hagyomány szerint bűnbánatra késztető sófár kürt. A menet végpontjának közelében, a birkenaui tábor kapuján belépők a hangszórókból a holokauszt áldozatául esett gyerekek neveit hallották. A rendezvény a birkenaui gázkamrák romjainak közelében, az auschwitzi áldozatok emlékművénél ért véget. Az ott megtartott megemlékezés végén elmondták a zsidó halotti imát, a kaddist.
Az egyik német résztvevő a lengyel közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott, hogy nemzete számára Auschwitz tragikus hely. „Tudjuk, mit tettek a németek a zsidókkal, a lengyelekkel és másokkal is” – mondta, hozzátéve, hogy ő és a barátai azért érkeztek, hogy bocsánatot kérjenek a holokausztért.
A Nemzetközi Élet Menete egy kulturális projekt, amelynek keretében a különféle országokból érkező fiatal zsidók azokat a lengyelországi helyeket látogatják meg, ahol a németek a második világháború idején zsidókat végeztek ki.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerekben a németek 1,1 millió embert, ebből mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.
