A korábban az Egyesült Királyság miniszteri posztját tíz évig (1997–2007) betöltő Tony Blair egykori választókerületében (Sedgefieldben) szólalt fel David Cameron népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban – olvasható a BBC riportjában.
A május 7-ére kiírt parlamenti választások kampányának kezdete óta belpolitikai kérdésben először felszólaló politikus elmondta, hogy az EU-tagságról tervezett népszavazás gazdasági káoszt okozhat. Mint hozzátette, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból az veszélyeztetné az ország nagyhatalmi státuszát. David Cameron szerint azonban Tony Blair nem veszi figyelembe a nép akaratát.
Cameron, akivel a The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap közölt interjút korábban, elismerte, hogy sok tory választó még több szigorítást akar az Európai Unióból érkező munkavállalók bevándorlásának szabályozásában. Megerősítette ugyanakkor, hogy ha a májusi brit parlamenti választások után is ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, a kormány 2017 végéig népszavazást tart a brit EU-tagság sorsáról.
A UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) régóta hirdetett elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból és az uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalásának megszüntetése. A párt az elmúlt egy évben komoly eredményeket ért el: tavaly májusban megnyerte a brit európai parlamenti választásokat, nemrégiben pedig két időközi választáson is győzelmet aratott megszerezve első két képviselői mandátumát a brit parlamentben.
Március 30-án hivatalosan is elkezdődött a május 7-ére kiírt nagy-britanniai parlamenti választások egyébként már azelőtt hetek óta teljes erővel zajló kampánya, miután feloszlott a 2010-ben megválasztott törvényhozás. A brit választási törvény alapján Nagy-Britanniának hétfőtől a választásokig hátralévő 38 napban nincs parlamentje, az alsóház 650 képviselőjének megszűnt a mandátuma, és az eddigi törvényhozók magánemberré váltak.
A folyamat a 2010-es választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció választási reformja alapján immár automatikus. A 2011-ben kelt új választási törvény ugyanis pontosan öt évben rögzíti a választások közötti időszak hosszát, és kimondja, hogy a képviselők kétharmadának egyetértése kell a törvényhozás feloszlatásához a mandátum lejárta előtt.
