Az Egyesült Államok „nem lesz a múlt foglya” sem a Kubához, sem a latin-amerikai térség egészéhez fűződő viszonyában – hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) csúcstalálkozóján. Leszögezte: Washington a jövő felé veti tekintetét. „A hidegháború véget ért” – mondta, hozzátéve: nem kíván belemerülni olyan vitákba, amelyek még az ő születése előtt kezdődtek. A problémákat úgy akarja megoldani, hogy az egész térséggel együttműködik.
„Történelmi pillanatnak” minősítette az AÁSZ mostani csúcstalálkozóját, amelyen most először van jelen a térség mind a 35 államának vezetője, így Kubáé is. Úgy vélte: az Egyesült Államok és Kuba politikai közeledése az egész térség számára fordulópontot jelent.
Obama ugyanakkor némi védekezésre is kényszerült ezen a fórumon. Rafael Correa ecuadori elnök ugyanis élesen bírálta Washingtont, szerinte a nagyhatalom „folytatja törvénytelen beavatkozását” Latin-Amerikában. Példaként említette a Venezuela és az Egyesült Államok között kialakult feszültséget. (Az Egyesült Államok márciusban szankciókkal sújtott hét venezuelai tisztségviselőt emberijog-sértés és korrupció vádjával, Venezuela válaszul kiutasította az országból az Egyesült Államok caracasi diplomatáinak többségét).
Az amerikai elnök bírálatra reagálva elismerte, hogy országa emberi jogi területen folytatott politikája nem volt mindig helyes, de – fűzte hozzá – nem tekinti beavatkozásnak, ha felemeli szavát bizonyos helyzetekben, amikor az emberi jogokról van szó.
Hangsúlyozta: Kuba kész a tiszteletteljes párbeszédre és a civilizált egymás mellett élésre az Egyesült Államokkal, függetlenül a két országot elválasztó mély ellentétektől. Egyúttal „felmentette” Obamát az előző amerikai elnökök által követett amerikai politika miatti felelősség alól. A pulpituson „becsületes embernek”nevezte az amerikai elnököt.
Közvetlenül José Miguel Insulza nyitóbeszéde előtt Barack Obama amerikai és Raúl Castro kubai elnök néhány széknyire egymástól foglalt helyet. Üdvözölték egymást, kezet fogtak, és pár szót váltottak, a washingtoni Fehér Ház szóvivője szerint érdemi megbeszélést nem folytattak. Raúl Castro kubai elnök felszólalását a jelenlévők üdvrivalgással fogadták. Beszéde mintegy negyven percig tartott, s ebben ő is békülékeny hangot ütött meg északi szomszédjával szemben. Kedvezően értékelte amerikai kollégájának bejelentett szándékát, miszerint hamarosan leveszi a szigetországot a terrorizmust támogató országok listájáról.
Raúl Castro ugyanakkor védelmére kelt Venezuelának, amelyet „testvérköztársaságnak” nevezett. Úgy vélte, a Nicolás Maduro elnök vezette ország semmiféle nemzetbiztonsági veszélyt nem jelenthet egy olyan nagyhatalomra nézve, mint az Egyesült Államok.
A két ország viszonyában legújabban feszültséget kelt, hogy az Egyesült Államok márciusban szankciókkal sújtott hét venezuelai tisztségviselőt emberijog-sértés és korrupció vádjával, Venezuela pedig válaszul kiutasította az országból az Egyesült Államok caracasi diplomatáinak többségét.
Maduro a csúcs előtt bejelentette, hogy követelni fogja Obamától a rendelet visszavonását, mert az intézkedés szerinte csak növeli a caracasi kormány és az ellenzék közötti feszültséget. Állítása szerint az országban összegyűlt 11 millió aláírás e követelés alátámasztására, és az aláírásokat diplomáciai úton adják át az Egyesült Államoknak.
Maduro egy beszédében a csúcstalálkozón azt mondta Obamának címezve: „Ne okozzon problémákat az utódainak – mint George W. Bush volt elnök tette – azzal, hogy támogat egy államcsínyt Venezuelában”.
Bernadette Meehan, a fehér házi nemzetbiztonsági tanács szóvivője a találkozó után közölte, hogy az amerikai elnök támogatásáról biztosította a venezuelai belpolitikai ellentétek párbeszéd útján történő rendezését.
