Múlt héten hozta nyilvánosságra a The New York Times, hogy a Bill, Hillary és Chelsea Clinton Alapítvány több tízmillió dollárt kapott Frank Giustrától, a kanadai Uranium One elnökétől bizonyos „szolgálatokért” cserébe. 2005-ben Giustra magángépén Bill Clinton Kazahsztánba utazott, ahol szólt néhány jó szót a fennálló rendszerről, majd kicsivel később a vállalkozó kazah uránbányák kiaknázását lehetővé tevő koncesszióhoz jutott. Az Uranium One elnöke ezután 31,3 millió dollárt adományozott Clinton alapítványának, egy általa szervezett adománygyűjtő gálán pedig további 100 millióval dobta meg az exelnök szervezetét.
2009-ben az Uranium One részvényei komolyat zuhantak, és a céget 2013-ig bezárólag három etapban megvette a Roszatom. Ezt a nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető ügyletet azonban jóváhagyta – több másik mellett – a külügyminisztérium is, amelynek vezetője akkoriban Hillary Clinton volt. A felvásárlás után Giustra – családi alapítványából – 2,35 milliót utalt át a Clinton Alapítványnak.
A szervezet viszont nemcsak ezeket az adományokat nem hozta nyilvánosságra, de a Reuters szerint hibásak a külföldi kormányok által adományozott pénzek bevallásai is. Továbbá Bill Clinton komoly milliókat kapott szónoki fellépéseiért olyan szervezetektől, amelyek amúgy családi alapítványa támogatói közé tartoznak, és ez a The New York Times szerint jól mutatja az összefonódást az exelnök jótékonysági munkája és magánvagyona között. A politikai ellenfelekre hivatkozva a lap azt írja, hogy ez a tény felveti az összeférhetetlenség kérdését, ami ugye – családi alapítvány lévén – Hillary Clintonra is vonatkozik. Nem meglepő azonban, hogy ezek az információk pont most láttak napvilágot, miután az egykori first lady bejelentette, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson.
Vasárnap az ABC csatornán beszélt az ügyről Peter Schweizer konzervatív aktivista, a hamarosan megjelenő Clinton Cash (Clinton-pénz) című könyv szerzője. Szerinte bűnügyi nyomozás keretében kellene kivizsgálni az alapítvány helyzetét. Közölte ugyanakkor, hogy nincs konkrét bizonyítéka arról, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként szívességeket tett volna adományokért cserébe.