Vihar a Clinton Alapítvány körül: korrupció vagy lejáratás?

Korrupcióval vádolják a Clinton Alapítványt. Érdekes módon azután, hogy Hillary Clinton bejelentette elnöki ambícióit.

Múlt héten hozta nyilvánosságra a The New York Times, hogy a Bill, Hillary és Chelsea Clinton Alapítvány több tízmillió dollárt kapott Frank Giustrától, a kanadai Uranium One elnökétől bizonyos „szolgálatokért” cserébe. 2005-ben Giustra magángépén Bill Clinton Kazahsztánba utazott, ahol szólt néhány jó szót a fennálló rendszerről, majd kicsivel később a vállalkozó kazah uránbányák kiaknázását lehetővé tevő koncesszióhoz jutott. Az Uranium One elnöke ezután 31,3 millió dollárt adományozott Clinton alapítványának, egy általa szervezett adománygyűjtő gálán pedig további 100 millióval dobta meg az exelnök szervezetét.

2009-ben az Uranium One részvényei komolyat zuhantak, és a céget 2013-ig bezárólag három etapban megvette a Roszatom. Ezt a nemzetbiztonsági kérdéseket is felvető ügyletet azonban jóváhagyta – több másik mellett – a külügyminisztérium is, amelynek vezetője akkoriban Hillary Clinton volt. A felvásárlás után Giustra – családi alapítványából – 2,35 milliót utalt át a Clinton Alapítványnak.

A szervezet viszont nemcsak ezeket az adományokat nem hozta nyilvánosságra, de a Reuters szerint hibásak a külföldi kormányok által adományozott pénzek bevallásai is. Továbbá Bill Clinton komoly milliókat kapott szónoki fellépéseiért olyan szervezetektől, amelyek amúgy családi alapítványa támogatói közé tartoznak, és ez a The New York Times szerint jól mutatja az összefonódást az exelnök jótékonysági munkája és magánvagyona között. A politikai ellenfelekre hivatkozva a lap azt írja, hogy ez a tény felveti az összeférhetetlenség kérdését, ami ugye – családi alapítvány lévén – Hillary Clintonra is vonatkozik. Nem meglepő azonban, hogy ezek az információk pont most láttak napvilágot, miután az egykori first lady bejelentette, hogy indul a 2016-os elnökválasztáson.

Vasárnap az ABC csatornán beszélt az ügyről Peter Schweizer konzervatív aktivista, a hamarosan megjelenő Clinton Cash (Clinton-pénz) című könyv szerzője. Szerinte bűnügyi nyomozás keretében kellene kivizsgálni az alapítvány helyzetét. Közölte ugyanakkor, hogy nincs konkrét bizonyítéka arról, hogy Hillary Clinton külügyminiszterként szívességeket tett volna adományokért cserébe.

Úgyszintén vasárnap az alapítvány ügyvezető igazgatója elismerte, hogy a szervezet követett el hibákat – „mint ahogy minden más, hasonló méretű társaság szokott”. Maura Pally mindamellett védelmébe vette az alapítvány munkáját, megerősítve, hogy az tartja magát az átláthatósághoz, s az adományozók nyilvánosságát és a külföldi kormányok hozzájárulásait illető politikája „szilárdabb, mint valaha”. Hozzátette, az alapítvány gyorsan orvosolni fog minden hibát, de hangsúlyozta, hogy összbevételeiket pontosan közölték, s az adományok a megfelelő bontásban szerepelnek a weboldalukon megtekinthető könyvvizsgálati nyilatkozatokban.

A Clinton Alapítvány – ahogy fogalmaznak – egy nonprofit szervezet, melyet az egykori elnök alapított 2001-ben. Fő tevékenységi területük a globális egészségbiztonság, a gazdasági növekedés elősegítése, a közösségekért végzett munka, de az etnikai és vallási megbékélésért folytatott tevékenységek is. Több szervezettel, vállalattal és kormánnyal állnak partnerségben. Céljuk az egyének és közösségek életének jobbá tétele – írják. „A legjobb dolog, amit együtt tehetünk, hogy megadjuk másoknak a lehetőséget életük legjobb pillanatainak átélésére. Ebben mind együtt vagyunk benne” – olvasható a hivatalos weboldalukon. Olyan irányelveket vallanak magukénak, mint hogy „a látható eredmény az egyetlen eredmény, ami számít”, vagy „senki sem rendelkezik minden válasszal, de mi összehozzuk azokat, akik rájöhetnek mindre”.

Arról is beszámolnak weboldalukon, hogy munkájuknak köszönhetően 27 ezer amerikai iskolában biztosítanak a gyerekeknek egészséges étrendet, harcolva ezzel az elhízás ellen, Ruanda-, Malawi- és Tanzánia-szerte több mint 85 ezer földművelő részesült klímafelelős mezőgazdasági továbbképzésben, az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátás is csökkent 33 500 tonnával az Egyesült Államokban, valamint egy 200 milliós stratégiai beruházással javítottak 75 millió amerikai egészségi állapotán.