A hétvégén Pekingben tartózkodó Kerry szombaton azokról a tengeri zátonyokról beszélt, amelyeken Kína kiterjedt építkezést, területfeltöltést folytat, kikötőt, leszállópályát épít. Az amerikai védelmi minisztérium a szabad hajózás védelmére hivatkozva jelezte, hogy az Egyesült Államok akár repülőgépeket és hadihajókat is küldhet ezen zátonyok 12 tengeri mérföldön belüli vizeire.
John Kerry szombaton kínai kollégájával, Vang Jivel tárgyalt, aki leszögezte, országa szándéka területi integritásának védelmére „sziklaszilárd” és „megingathatatlan”. Szakértők szerint komoly feszültséget okozhat a két nagyhatalom kapcsolatában, ha a Pentagon terve megkapja Barack Obama amerikai elnök jóváhagyását. „A Csendes-óceán (amelynek része a Dél-kínai-tenger) elég nagy ahhoz, hogy helye legyen benne Kínának és az Egyesült Államoknak is” – hangsúlyozta vasárnap Hszi Csin-ping a Hszinhua kínai hírügynökség tudósítása szerint.
Hszi békülékeny hangú nyilatkozata szerint a két ország közötti viszony „összességében továbbra is stabil”. A kínai elnök mindazonáltal leszögezte: a feleknek rendezniük kell a nézetkülönbségeket, hogy a kétoldalú kapcsolatok általános irányára ne legyen kihatással a vita. John Kerry, aki szombaton érkezett Kínába, helyi idő szerint vasárnap este továbbutazott Dél-Koreába.
A dél-kínai-tengeri Spratly-szigeteket a Kínai Népköztársaság, illetve Tajvan mellett Vietnam is teljes egészében magáénak követeli, míg a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei egyes részeit tartja területéhez tartozónak. Itt halad végig a világkereskedelem jelentős része, míg a tengerfenék becslések szerint jelentős kőolaj- és földgázkincseket rejt.
