A beszámoló szerint a BND arról tájékoztatta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy Bin Laden Pakisztánban bujkál, és erről tudnak a helyi biztonsági hatóságok. A BND értesülése az ISI pakisztáni titkosszolgálat egy munkatársától származott, aki már évek óta dolgozott a BND-nek.
Amerikai hírszerzési körökben a lapnak hangsúlyozták, hogy a BND „alapvető jelentőségű” értesüléssel járult hozzá Bin Laden felkutatásához, mert megerősítette a CIA feltételezését arról, hogy Bin Laden Pakisztánban rejtőzött el.
Az amerikai hírszerzők 2007 óta Bin Laden futára, Ibrahim al-Kuvaiti nyomában voltak, és a terroristavezér megfigyelés alá vett bizalmasa révén végül 2010 augusztusában felfedezték a rejtekhelyet a pakisztáni fővárostól, Iszlámábádtól száz kilométerre fekvő Abbotábád városban. A CIA további hét hónapig gyűjtött adatokat, mire megállapította, hogy az al-Kaida terrorhálózat vezetője valóban a háromemeletes épületegyüttesben tartózkodik. Ezután hozzákezdtek a Neptunus lándzsája fedőnevű akció előkészítéséhez, amelynek célja Oszama bin Laden megölése volt. Az akciót 2011. május 2-ra virradóra hajtották végre.
A Bild am Sonntag beszámolója szerint a BND az akció előkészítésekor is fontos támogatást nyújtott az amerikai partnereknek. A bajorországi Bad Aiblingban működő megfigyelő és lehallgató központból éjjel-nappal figyelték az észak-pakisztáni telefon- és e-mail forgalmat. Az amerikaiak így biztosak lehettek abban, hogy nem lepleződött le a tervezett művelet.
A lap kiemelte, hogy a BND és az amerikai hírszerző szolgálatok együttműködését számos okból lehet bírálni, de a terrorizmus elleni küzdelemnek voltak sikeres epizódjai is. Ezek közé tartozik Bin Laden felkutatása, és az amerikai és a német szolgálatoknak egyaránt jól jön, hogy a történet éppen most válik ismertté – jegyezte meg a Bild am Sonntag.
Korábbi német sajtóhírek szerint a Bad Aiblingban működő állomás rendszereit, adatbázisait éveken keresztül fésülték át az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kapott keresőkifejezések – például mobiltelefonszámok, e-mail címek és számítógépek azonosítására szolgáló IP-címek – alapján egy 2002-es megállapodás keretében, amely a terrorizmus elleni erőfeszítések összehangolásáról szól. Az NSA így német és más nyugat-európai cégekről és emberekről, kormányokról és uniós intézményekről szerezhetett adatokat, illetve folytathatott megfigyelést.
A parlamenti (Bundestag) ellenzék és a CDU/CSU pártszövetséggel koalícióban kormányzó szociáldemokraták (SPD) egyaránt sürgetik a kancelláriát, hogy adja át a Bundestagnak a keresőkifejezések listáját. A kancellária jelezte, hogy előbb konzultál az amerikai partnerrel, és majd csak azután dönt, hogy teljesíti-e a kérést.
A hét végén az SPD vezetői ismételten sürgették Angela Merkel kancellár hivatalát, hogy ne várakozzon tovább, hanem adja át a listát a törvényhozásnak. Ezt kérte mások mellett az SPD elnöke, Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter is, aki a Bild am Sonntagban megjelent interjújában hangsúlyozta, hogy „a kormánynak a sarkára kell állnia”. Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára pedig a Der Tagesspiegel című lap hétvégi számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: „egy német kancellár nem vetheti magát az Egyesült Államok alá”, és a kormány nem teheti az Egyesült Államok „vazallusává” Németországot.
