A 662 kilogramm elkobzott elefántcsontot újságírók és diplomaták előtt zúzták össze, az eseményről készült fényképeken egyebek mellett faragott szobrok, karkötők, díszes dobozok és evőpálcikák voltak láthatók.
Egyiket-másikat – mielőtt porrá őrölték volna – mérete miatt fel kellett darabolni. A darálók szomszédságába szervezte a nyilvános eseményt az állami erdészeti hivatal és a vámhivatal.
Az illetékesek elmondták, hogy szigorú ellenőrzés alatt akarják tartani a feldolgozást és a kereskedelmet, amíg végül hatóságilag le nem állítják azokat. Az akciót egyébként megelőzte már tavaly egy nyilvános megsemmisítés. A dél-kínai Tungkuanban akkor több mint 6 tonna elkobzott elefántcsontot zúztak be.
Pekingben februárban jelentették be, hogy egy évre szóló importtilalmat rendeltek el az Afrikából származó elefántcsont-faragványokra. Az időkeret célja az intézkedés hatásának a felmérése – közölték.
Szakértők szerint Kína a legnagyobb célállomása az elefántcsontnak, egyes feltételezések szerint a globális kereslet 70 százalékát adja. Oka a státusszimbólumként kezelt drága faragások iránti felfokozott fizetőképes kereslet. A forgalom visszaszorítására irányuló központi korlátozásokat megfigyelők szerint a feketepiac résztvevői rendre kijátsszák, elterjedt a fedőnéven folytatott online kereskedelem.
Kína 1981-ben csatlakozott ahhoz a washingtoni egyezményhez (CITES), amely a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét hivatott keretek közé szorítani. Ugyanakkor 2008-ban felmentést kapott annak hatálya alól, és a kínai elefántcsont-kézművesipar megőrzésének indokával engedélyezték számára 62 tonnányi afrikai elefántcsont megvásárlását. Ebből minden évben központilag egy kisebb mennyiséget adnak át feldolgozásra az államilag engedélyezett elefántcsont-faragó üzemeknek.
Egy tavaly decemberi jelentés szerint 2010 és 2012 között több mint 100 ezer elefántot öltek meg agyaraikért.
