Azokat az országokat, amelyek útvonalat jelentenek a migránsok számára, fel kell készíteni arra, hogy megfelelő módon tudják szűrni őket – tette hozzá a miniszter. Pintér Sándor hangsúlyozta: Magyarországnak jelentős szerepe van a regionális bűnmegelőzési együttműködésekben, valamint a szervezett bűnözés elleni harcban és a rendőri oktatásban is. Kiemelte: a Salzburgi Fórum és a Délkelet-európai Rendőri Együttműködési Egyezmény keretein belül nyolc-kilenc magyar javaslatot szavaztak meg, többet közülük már alkalmaznak is. A tanácskozás második napján tartják a rendőri együttműködési egyezmény ülését, amelynek elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be.
A tárcavezető fontos lépésnek nevezte azt a közlekedési megállapodást, amely most született Ausztria, Horvátország, Bulgária és Magyarország között. Az egyezmény lehetővé teszi, hogy a tagállamok között a külföldön elkövetett szabálysértések bírságai behajthatók legyenek.
Pintér Sándor arról is szólt, hogy a magyar elektronikus védelmi rendszeren nem jutott át olyan jelentős támadás, amelyet az Iszlám Államhoz kötődő személyek kíséreltek meg több országgal szemben. Elmondta, hogy nemzetközi együttműködés keretein belül próbálják felderíteni a támadások hátterét.
A politikus tájékoztatása szerint a tanácskozáson értékelték az ukrajnai helyzetet is, és megállapították: felkészültek arra, ha migrációs hullám indulna el Ukrajnából.
A kétnapos miniszteri tanácskozáson csaknem húsz közép- és délkelet-európai ország belügyminisztere egyeztetett a migráció, a terrorizmus és a kiberbűnözés aktuális európai kérdéseiről. A találkozón részt vett továbbá Thomas de Maiziere német és Angelino Alfano olasz belügyminiszter, Johannes Hahn EU-biztos, Robert Visser, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) elnöke, Rob Wainwright, az Europol igazgatója, Jürgen Stock, az Interpol főtitkára és Vincent Cochetel, az ENSZ menekültügyi hivatalának vezetője.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter újságírók előtt hangsúlyozta: a terrorizmus és az embercsempészet elleni harcban fontos a balkáni államokkal való szoros együttműködés. Tájékoztatása szerint egyedül 2014-ben 278 ezer ember érkezett illegálisan az Európai Unióba, a menekültek hatvan százaléka a Földközi-tengeren keresztül, negyven százalékuk pedig a Balkánon át. Kiemelte: emiatt is különösen fontos a fórumban részt vevő országok és az unió határvédelmi támogató ügynöksége (Frontex), valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és az EU menekültügyi támogató ügynöksége (EASO) közötti összehangolt munka. A miniszter a Koszovóból és Albániából érkező bevándorlási hullámmal kapcsolatban hangsúlyozta: kiemelt figyelmet kell fordítani az ilyen biztonságos országokból érkező bevándorlási hullám megállítására.
A menekültügyi rendszert azok számára kell „szabadon hagyni”, akiknek valóban szükségük van segítségre – mondta Mikl-Leitner, és hozzátette: az embercsempészet elleni intézkedések során arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy az illegális migráció és a terrorizmus között összefüggés állhat fenn. Szorgalmazta, hogy a nyugat-balkáni országok és az Interpol, valamint az Europol között szorosabb legyen a kapcsolat és hatékonyabb az adatszolgáltatás.
A közép-európai országok 2000-ben osztrák kezdeményezésre alakították meg a Salzburgi Fórum nevű belbiztonsági partnerséget. A fórum tagállamai Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia.
