Világviszonylatban a Föld népessége évről évre körülbelül 1,2 százalékkal növekszik, a területi eloszlást figyelembe véve azonban korántsem egyenletesen. Míg Afrikában ugyanis 1000 főre 38 születés jut, addig az Európai Unióban ugyanez a ráta alig 10,4. Ez azt jelenti, hogy míg a fekete kontinensen 2,5 százalékkal növekszik a lakosság száma, addig Európában alig 0,2 százalékkal. Ez az emelkedés ráadásul csak kisebb részében, mintegy ötödében a természetes népszaporulatnak, nyolcvan százalékban a bevándorlóknak tulajdonítható.
A trendek azonban Európában is eltérők. Összességében az Európai Unión belül magasabb a születések száma, mint a halálozásoké, de az átlagot a tagállamok merőben eltérő tendenciái adják. A leginkább például Németországban fogyatkoznak, de Olaszországban is nagy gondot okoz a csökkenés, illetve egyebek között Bulgáriában, Romániában és Magyarországon is negatív a mérleg. Ehhez képest Franciaországban és Nagy-Britanniában például az utóbbi időben nagyon megnőtt a gyermekvállalási kedv, az unió tagállamainak jelentős részében pedig nagyjából stagnál.
A fogyatkozás pótlásának egyik forrása lehet a bevándorlók fogadása, amivel néhány állam él is. Németországban például már 16 millióra teszik a migráns hátterű lakosok számát, ez a teljes népesség ötöde. Egy nemrégiben közzétett előrejelzés ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hosszú távon ez sem jelenthet megoldást. Ha marad a rekordalacsony, 1000 emberenkénti 1,2-es születési arány, akkor a migráció ellenére elképzelhető, hogy 2060-ra már 13,2 millióval kevesebben élnek majd Németországban – figyelmeztet az előrejelzés. Spanyolországban, Olaszországban és az Egyesült Királyágban is egyre magasabb a bevándorlók aránya, nem véletlen, hogy egyes jóslatok már arról szólnak, hogy a trendeket figyelembe véve néhány évtizeden belül Nagy-Britannia lesz Európa legnépesebb országa, a kontinens ötöde pedig mozlim vallású lesz. A trendek szerint a következő egy-két évtizedben a migráció még kiegyenlíti a természetes csökkenést, ezután azonban már nem lesz elegendő hozzá. Ebben a tekintetben is szétszakadhat Európa, hiszen míg a bevándorlók legnagyobb része az északi és nyugati régiókba áramlik, addig a középső és keleti területek elnéptelenedhetnek.
A fogyatkozás pedig csupán a földrész egyik problémája, a másik ezzel összefüggő nagy gond az elöregedés. Hiszen miközben egyre kevesebb gyermek születik, addig a várható átlagélettartam folyamatosan növekszik, azaz egyre emelkedik az idősek aránya is a társadalomban. Európa lakosságának jelenlegi átlagéletkora 40 esztendő körül van, azonban az előrejelzések arról szólnak, hogy ez 2050-re 50 fölé emelkedhet. Az európai társadalmak már most is a legöregebbek között vannak, miközben Nigerben és Ugandában például alig haladja meg a 15 évet az átlagéletkor.
