Ha a TTIP-tárgyalások (transzatlanti szabad kereskedelmi tárgyalások) két év után félúton járnak, akkor egyszerűen megjósolható, legkésőbb 2017-re sikerülhet tető alá hozni a végleges megállapodást. S bár Brüsszel többször leszögezte, a gyorsabb megegyezés reményében még részletkérdésekben sem hajlandó engedni érdekeiből, vannak bizonyos tényezők, amelyek mégis sietségre adnak okot. Ilyen például az Egyesült Államokban közelgő elnökválasztás, amely arra készteti az EU-t, hogy még az Obama-adminisztráció hivatali ideje alatt megpróbáljon valamilyen dokumentumot letenni az asztalra.
Ettől függetlenül az egyeztetések meglehetősen lassan haladnak, s az EU-ban eddig jobbára nem arról szólt a vita, mit várunk el az Egyesült Államoktól, sokkal inkább arról, házon belül mit is szeretnénk. Az Európai Parlament (EP) szakterületekre lebontott bizottságaiban csak most körvonalazódott, mi az, amiben Európában jórészt mindenki egyetért, és mi is lehet a vita tárgya. Javaslataikról az EP júniusban szavaz majd.
A legfontosabb témák lesznek várhatóan a piaci hozzáférés lehetőségei, a meglévő szabályozások összehangolása és új szabályok teremtése. A legnagyobb kihívás alighanem a közös nevező megtalálása, hiszen az EU és az Egyesült Államok előírásai számos tekintetben merőben eltérők. A szabványok harmonizálása bizonyos területeken, például az élelmiszer-biztonság terén nem ígérkeznek könnyűnek. „Egy dolog azonban biztos, nem Amerika diktálja saját szabályait, és az EU nem hajlandó enyhíteni meglévő előírásain” – jelentette ki többek között Godelieve Quisthoudt-Rowohl német néppárti politikus a TTIP jövőjéről rendezett brüsszeli konferencián.
Mindezeken túl talán a legégetőbb, hogy jótékony hatással lenne-e egyáltalán a TTIP az EU gazdaságára, ugyanis még ebben sincs konszenzus. Az optimista forgatókönyvek szerint a megállapodás az Egyesült Államokban 0,5, az EU-ban akár 1 százalékos GDP-növekedést is hozhat, vannak azonban olyan tanulmányok is, amelyek ennek ellentmondanak.
Marian Harkin, az EP foglalkoztatási és szociális bizottságának liberális képviselője úgy vélte, nem egyértelmű az sem, hogy a TTIP pozitív vagy negatív hatással lenne-e a munkaerőpiacra. Egyes szektorokban ugyanis talán munkahelyeket teremtene, másokban viszont csökkenést hozna a partnerség. Ha a nagy, multinacionális cégek pedig profitálnak is a megállapodásból, kérdés, mit nyernének a mindennapi fogyasztók az egészből. Jan Philipp Albrecht, az emberi jogokért felelős bizottság zöldalelnöke szerint semmit, a TTIP ugyanis az államok közötti kereskedelemről szól, amelyben nem sok szerepe van az egyéneknek.
Tekintve, hogy az EU jelentős része még meglehetősen szkeptikus a partnerség haszna tekintetében, és a tagállamoknak egyenként is meg kellene szavazniuk a megállapodást – amire többen már most nemet mondtak –, illetve alighanem Washingtonnak is lesz még egy-két szava a vitában, a félidős előrejelzés talán túlságosan is optimista volt. A nem hivatalosan kitűzött határidő ugyanakkor Obama elnök hivatali idejét – az új elnököt 2017 januárjában iktatják be – célozza meg, így az erősen megosztott döntéshozóknak nehéz dolguk lesz.
