A konzervatív párti brit miniszterelnök az EU keleti partnerségi programjáról rendezett rigai csúcstalálkozó pénteki zárónapján újságíróknak kijelentette: nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátó rendszereire gyakorol. Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a „nagyon nagyvonalú” szociális ellátó rendszerhez. A politikus szerint ezen változtatni kell.
Hozzátette, hogy a migráció puszta mérete is sokkal nagyobb annál, mint amekkorát a szabad munkaerőmozgás elvének kimunkálói terveztek. A brit miniszterelnök ennek illusztrálására megemlítette, hogy például Litvánia összlakosságának nyolcada immár az Egyesült Királyságban él és dolgozik. A legújabb hazai bevándorlási statisztikák is ezt igazolják – mondta Cameron. A brit Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) e héten ismertetett új migrációs adatsora szerint a tavalyi naptári évben nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után.
Az ONS statisztikailag szignifikánsnak nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét. A hivatal kimutatása szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi uniós állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ha London nem tudja elérni Brüsszelnél az általa igényelt bevándorlási szabálymódosításokat, akkor ő személyesen az Európai Unió elhagyását fogja-e javasolni a választóknak az ország EU-tagságáról tervezett népszavazáson, Cameron kitérően azt mondta: bízik abban, hogy a London által szükségesnek tartott változtatásokat el tudja érni. Hangsúlyozta, hogy igyekezett olyan célokat kijelölni, amelyek elérhetők, és kerülte az olyanokat, amelyeket lehetetlen lenne teljesíteni.
Megerősítette ugyanakkor azt a már korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha nem sikerül elérnie az általa feltétlenül szükségesnek tartott EU-reformokat, arra az esetre semmit sem zár ki. David Cameron tervei szerint legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az uniós társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg gazdaságuk nem zárkózik fel a jelenlegi tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
A Downing Street pénteki bejelentése szerint Cameron a rigai csúcstalálkozót tekinti az EU-reformokról tervezett tárgyalássorozat kezdetének.
