Halálra ítélték Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy „külföldi fegyveresek\" segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban. Két évvel később a katonaság elmozdította hivatalából, pártját, a Muzulmán Testvériséget betiltották.
Saabán es-Sámi bíró Murszi mellett 106 további, ugyanebben a perben halálra ítélt papírjait küldte az egyiptomi főmuftihoz, mert az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság jóváhagyását figyelembe véve véglegesítik a halálbüntetéseket. Az elítéltek között szerepelt az iszlamista exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetője, Mohamed Badíe, és a mozgalom egyik legismertebb támogatója, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónok, Júszuf el-Karadávi is.
Az elítéltek között van a Muzulmán Testvériségből alakult, időközben feloszlatott Szabadság és Igazságosság párt főtitkára, Mohamed el-Beltági, és Heirat es-Sáter, a testvériség vezetőjének helyettese is. Mindkét perben július 2-án születik végleges döntés. Az első per 2011. január 28-ára nyúlik vissza. A vád szerint három nappal a Mubarak-rezsimnek véget vető forradalom kirobbanása után mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt.
A vádirat szerint a nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja is. A Hamász a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén. A fegyveresek Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. A rajtaütések során több mint 50 rendőr vesztette életét.
A per 131 vádlottjából 104-en - köztük 73 palesztin - továbbra is szökésben vannak. A Hamász belügyminisztériuma korábban azt közölte, hogy a vádlottak listáján számos olyan ember szerepel, akikkel már évekkel az eset előtt végzett az izraeli hadsereg, egy gyanúsított pedig 1996 óta izraeli börtönben ül. Az első reakciók egyikében Amr Darrág, a Murszi-éra utolsó tervezési minisztere arra szólította fel a nemzetközi közösséget, akadályozza meg, hogy halálbüntetést szabjanak ki a volt államfőre.
