A Reuters szerint ezek voltak az első lényegi tárgyalások azóta, hogy április 2-án megszületett a keretmegállapodás Irán és a hatok néven emlegetett országcsoport – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína – között.
Ami a két külügyminiszter mostani tárgyalását illeti, az „közvetlen és átfogó” volt, minden kérdést érintettek – legalábbis ennyit mondott a sajtónak az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője anélkül, hogy bármiféle részletet elárult volna.
Egyelőre még nyitottnak látszanak meglehetősen fontos kérdések az iráni atomprogram ügyében. Az elmúlt hetekben a megfigyelők az eddigi iráni magatartás alapján valószínűtlennek tartották, hogy a tervezett június 30-i határidőig végleges megállapodás születik a hatok és Teherán között. Három nappal ezelőtt egy iráni tisztségviselő úgy vélekedett, hogy a kitűzött határidőnél tovább tarthatnak a tárgyalások, de az Egyesült Államok kormánya később leszögezte, hogy nem tervezi a tanácskozások idejének meghosszabbítását.
Az átfogó megállapodás több kényes kérdésében vannak még viták. Irán nemzeti érdekeire hivatkozva például kizárja katonai létesítményeinek bármiféle ellenőrzését. Teherán ráadásul azt szeretné, hogy a szankciókat a végleges szerződés életbe lépésének első napján oldják fel, míg a nagyhatalmak a fokozatos feloldást támogatják, annak függvényében, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) visszaigazolja: Teherán betartja az egyezséget. A végleges megállapodásnak a nemzetközi szankciók feloldásáért cserébe garantálnia kell a teheráni atomprogram kizárólagos békés jellegét.
