Havannai látogatást tervez Obama

A két ország több mint 50 év után normalizálni kívánja viszonyát.

„Tudom, hogy van egy személy, aki különösen bízik abban, hogy Obama elnök Havannában jár majd valamikor a viszonylag közeli jövőben – ez pedig maga Obama elnök” – jelentette ki Earnest egy kubai újságírónak arra a kérdésére válaszolva, hogy tervezi-e az elnök felkeresni a karibi szigetország fővárosát, mielőtt távozik a Fehér Házból.

Washingtonban csütörtökön megkezdődött az amerikai–kubai tárgyalások negyedik fordulója a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról és a nagykövetségek kölcsönös megnyitásáról. Earnest szerint a tárgyalások egyik kulcskérdése az, hogy szabadon mozoghatnak-e majd előzetes engedélykérelem nélkül Kubában az amerikai diplomaták, és találkozhatnak-e olyan kubaiakkal, „akik nem részesei a kormányzatnak, sőt nem is támogatják azt”.

A tárgyalásról egyik fél sem közölt részleteket, de mind az amerikai, mind a kubai diplomaták derűlátóan nyilatkoztak a megállapodás esélyeiről. Marie Harf amerikai külügyi vezető kijelentette, hogy a pénteken véget érő tárgyalási fordulóról sajtótájékoztatót fognak tartani.

Barack Obama a múlt hónapban Panamában találkozott Raúl Castro kubai elnökkel. Decemberben még úgy nyilatkozott, hogy a két ország nem jutott el abba a stádiumba, hogy az ő kubai vagy a Castro egyesült államokbeli látogatása „benne lenne a pakliban”. Az elnök nem sokkal azt követően beszélt erről, hogy kubai partnerével egy időben bejelentette: a két ország több mint 50 év után normalizálni kívánja viszonyát.

Obama akkor azt fejtegette, hogy ő még egy „meglehetősen fiatal ember”, és nem zárta ki, hogy majd valamikor, a hivatalából való távozása után felkeresheti a szigetországot, de, mint mondta, nincs konkrétan ilyen célja.

A The Washington Post internetes kiadásában csütörtökön arról írt: nem valószínű, hogy Obama a nagykövetségek kölcsönös megnyitása előtt Kubába látogatna. Az elnöknek a diplomáciai misszió megnyitása előtt legkevesebb 15 nappal értesítenie kell a kongresszust, de az amerikai külügyminisztérium egyik tisztségviselője arról tájékoztatta a lapot, hogy ez még az erről szóló megállapodás véglegesítése előtt megtörténhet.

A kapcsolatok teljes körű „normalizálása”, vagyis a Kuba elleni amerikai embargó feloldása kongresszusi döntést igényel, ami még évekig várathat magára. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke kijelentette: több képviselő szeretné leállítani a további közeledést mindaddig, amíg Kubában nem lesznek komoly változások az ország vezetésének módjában.

Boehner szerint a kormányzat „egyre csak adakozik és adakozik, de a Castro fivérek nem tesznek semmit”. A kapcsolatok további javítása ellen emelt szót a héten az egyaránt kubai származású Robert Menendez és Marco Rubio szenátor is (utóbbi a Republikánus Párt elnökjelölt-aspiránsa.) A nyitás ellenzőinek ugyanakkor mindeddig nem sikerült sem megakadályozniuk, sem lelassítaniuk a közeledés folyamatát.