A terroristák alapvetően azért pusztítják el az iszlám előtti idők történelmi és vallási emlékeit, mert istentelennek és eretneknek tartják őket, erre jó példa Jónás nyolcadik században épített mauzóleumának tavaly júliusi megsemmisítése. Hasonló sorsra jutott két, az asszírok által emelt hatalmas oroszlánszobor is Rakkában: a szervezet harcosai buldózerrel estek neki az ókori műemlékeknek.
Az első tragikus, nagyszabású rombolást az Iszlám Állam Moszul városában hajtotta végre februárban, ahol több ezer éves ókori keleti emlékeket semmisítettek meg. A terroristák által készített felvételeken látszik, amint kalapácsokkal és fúrógépekkel zúznak szét felbecsülhetetlen értékű műkincseket. A videó tanúsága szerint megsemmisültek a babiloni és az asszír kultúra közismert remekei is. Nemcsak Moszul múzeumában, hanem az Asszír Birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél, a Nirgal kapunál is számos műkincset semmisítettek meg. Hogy Moszul nem sok jóra számíthat, már jelezte, hogy januárban a város könyvtárának mintegy kétezer kötetét égették el, továbbá a huszadik század elejéről, az ottomán uralom időszakából származó újságokat.
Márciusban a terroristák lerombolták az ellenőrzésük alatt lévő észak-iraki Nimrúd (az ókori Kalhu) régészeti parkjának asszír romjait is. Nimrúd az időszámításunk előtti tizenharmadik századból származó asszír régészeti hely a Tigris folyó partján, Moszultól harminc kilométerre délre. A térséget egyébként az Iszlám Állam tavaly júniusban foglalta el.
A terroristák nem sokkal a nimrúdi incidens után szétdúlták egy másik ókori romváros, Hatra maradványait is Észak-Irakban, a szervezet ellenőrzése alatt álló területen. Az Iszlám Állam tagjai itt, a UNESCO világörökségi listáján szereplő városban is ledózerolták a régészeti emlékeket.
Nem tudni, mi következik azután, hogy a terrorszervezet megvetette a lábát Palmürában, egy kétezer éves, pazar római oszlopsorairól híres világörökségi helyszínen, de tavaly a környező épületeket már feldúlta.
Irina Bokova, a UNESCO vezetője ugyanakkor már tavaly ősszel arról beszélt, hogy az Iszlám Állam teljes kultúrákat semmisítene meg, az „emberiség bölcsője” a történelem során egyszer sem volt hasonló mértékű veszélynek kitéve. Szót ejtett arról is, hogy gátat akarnak vetni a terroristák által kifosztott múzeumokból elhozott műkincsek csempészetének, amely egyébként az Iszlám Állam egyik fontos bevételi forrását jelenti.
Nem mindent égetnek el, rombolnak vagy dózerolnak le ugyanis: a könnyebben eladható értékeket gyakran kimentik, és csempészcsatornákon keresztül külföldre juttatják, ahol busás haszonra tesznek szert. Dezső Tamás, az ELTE bölcsészkarának dékánja az MNO-nak korábban arról beszélt, hogy a múzeumokból elhozott tárgyakon található leltári számot lekaparhatják, letörhetik, így a műkincskereskedők csak nagyon nehezen tudják megmondani, hogy a hozzájuk került értékek lopottak vagy nem.
