Dalia Grybauskaitė köztársasági elnök maga javasolta a közérdekű tájékoztatásról szóló szabályozás megváltoztatását, amely október elsején fog életbe lépni. Az államfő az Oroszország által Litvánia ellen jelenleg vezetett „információs háborúval” indokolta a módosítás szükségességét.
Az orosz műsorszórók – elsősorban rádiók – mintegy 400 ezres közönséget érnek el. Ez az össznépesség 15 százaléka.
A jövőben a médiaszolgáltató társaságok – függetlenül attól, hogy Litvániában vannak bejegyezve vagy külföldről sugározzák műsoraikat, és függetlenül az információ eredeti forrásától – az államellenesnek minősített tartalmakért akár éves bevételük három százalékáig terjedő bírságot is kaphatnak. Emellett a megbírságolt médiaszolgáltatóktól egy évig megvonják az állami támogatásokat.
A litván hatóságok továbbá széles körű jogokkal rendelkeznek majd arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt műsorokat letiltsák.
A BNS litván hírügynökség szerint a törvény értelmében államellenesnek minősülnek a háborús propaganda különféle megnyilvánulásai és az alkotmányos rend megváltoztatására szóló felhívások.
Az 1991-ig a Szovjetunióhoz tartozó három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország egyaránt aggódik biztonsága miatt, amióta 2014 márciusában Oroszország bekebelezte a dél-ukrajnai Krím félszigetet. A Baltikum szovjet utódállamainak mindegyike azt állítja, hogy tavaly óta Moszkva többször is megsértette légterüket és a területükhöz tartozó vizeket, és információs háborút vív az ott élő orosz kisebbségi közösségeknek a balti államok kormányai ellen fordítására.
