„Néhány évtizede nem tudtunk mit kezdeni a mára ismertté vált véres gyémánt kifejezéssel” – mondta, utalva az afrikai belháborúk alatt elterjedt jelenségre, amely során valamely harcoló fél a háborús övezetekben illegálisan bányászott drágakövekből finanszírozta katonai és politikai törekvéseit. „Ma véres régészeti műemlékekről kell beszélnünk, amelyek forrásának lekövetése a halálhoz, a pusztításhoz, a Dáeshez vezet” – folytatta, az Iszlám Állam eredeti nevének arab rövidítését használva.
Háborús bűnnek nevezte a régészeti emlékek lerombolását és kifosztását az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója, Irina Bokova a Veszélyben a kulturális javak címmel rendezett kétnapos konferencia szerdai megnyitóján.
A térség érintett országai között említették Egyiptomot is. A konferencia szervezői szerint a hárommilliárd dollárt is elérheti azoknak az Egyiptomból kikerült műemlékeknek az értéke, amelyeket a Mubarak-rezsimet megdöntő népfelkelés óta eltelt négy évben „termeltek ki” illegális régészeti lelőhelyekről.
Ali Ahmed Ali, az említett műemlékek visszaszerzéséért felelős egyiptomi hatósági testület igazgatója elmondta, hogy a csempészmaffia által gyakran megcsonkítva kijuttatott, hamis dokumentációval ellátott tárgyak sokszor neves aukciós házakban cserélnek gazdát. A végső felhasználók között említette a budapesti Szépművészeti Múzeumot is. Ali szerint a múzeum tulajdonában van több „egyértelműen lopott” műtárgy is, amelyeket 2001-ben juttattak ki az országból. A tavaly kirobbant üggyel kapcsolatban a magyar fél akkor úgy nyilatkozott, hogy a műtárgyakat minden szempontból törvényesen vásárolták egy londoni műkincskereskedő cégtől.
Az egyiptomi műemlékvédelmi tárca vezetője, Mamdúh ed-Damáti záróbeszédében az illegális műemlék-kereskedelemben való részvétel tiltásáról szóló államközi megállapodások mellett szállt síkra, és az áthágásokért járó büntetések szigorítását követelte a nemzetközi közösségtől.
