Európa új állama május 1-jén tartotta az első szabadság napját. E jeles ünnep alakalmából az alapítók ki is hirdették: az első száz, területükre lépő személy tiszteletbeli állampolgárságot kap. Azonban a népvándorlást a horvát hatóságok igyekeztek megakadályozni, elég nagy erőkkel vonultak a helyszínre, hogy ellehetetlenítsék az átkelést. Épp ezért a cseh származású alapító, Vít Jedlička azt javasolta az újdonsült állampolgárjelölteknek, hogy inkább próbálkozzanak Szerbia felől, a Dunán át, csónakkal bevenni az országot.
Ám így sem sikerült a partraszállás. A szerb rendőrök is felkészültek, és még az ország „elnökének” sem sikerült a hajóra szállás. A liberlandiak megkérték a rendőröket, hogy mutassanak törvényt, amely tiltja az áthajózást. Természetesen ennek a szervek nem tudtak eleget tenni, egyszerűen csak megakadályozták, hogy az emberek átkeljenek a Dunán.
A horvát hatóságok meg is fenyegettek mindenkit: 2500 kuna bírság vagy akár három év börtön is járhat a próbálkozásért.
Mint ismert, a terület sem Horvátországhoz, sem Szerbiához nem tartozik. Az ügy érdekessége az, hogy a két állam nem azért vitatkozik, mert birtokolni akarja, hanem mert le akar arról mondani a térségről. A két exjugoszláv tagköztársaság határát a Duna vonala mentén húzták meg. A folyó azonban nem tisztelte a közigazgatási határokat. Jugoszlávia szétválásakor pedig – a tagköztársaságok határai szerint alakultak meg az új államok – ebből határvita kerekedett. A horvátok a Duna régi folyásánál, a szerbek pedig a folyó középvonalánál szeretnék látni az új határokat. A szerbeknek ez jobb lenne, mert több területet is nyernének, amelyek jelenleg Horvátországhoz tartoznak. Ha a szerbek magukénak ismernék el a liberlandi hét négyzetkilométert, azzal lemondanának nagyobb részekről. Ezt a határvitát használta ki Jedlička. A terület történetéről egy magyar blogoldal már terjedelmesen beszámolt.
Még április közebén a szerb Blic napilapnak Jedlička azt nyilatkozta, hogy nemsokára az építkezések is elkezdődnek. Arra a kérdésre, hogy miért erre a hét négyzetkilométeres területre esett a választás, az elnök azt felelte, hogy ez volt a legközelebbi szabad terület, amely nem tartozik egy államhoz sem, valamint szerinte a környezet is barátságos. Azt is elmondta, hogy mind a két szomszédjuk (Horvátország és Szerbia) hasonló kulturális jegyekkel bír, mint Csehország.
Ahhoz, hogy valaki állampolgárságot igényelhessen, három kritériumnak mindenképpen meg kell felelnie. Az illetőnek bizonyítania kell, hogy nem náci, nem kommunista és nem büntetett előéletű. Persze ennyi nem elég az állampolgársághoz. Jedlička jelenleg csak azoknak a személyeknek ad bizonyítványt, akik aktívan részt vesznek az ország megteremtésében. Például aki hajót ad bérbe Liberlandnak, vagy segít úszó alkalmatosságot szerezni a dunai átkeléshez. Ezek a segítők tiszteletbeli állampolgárságot kapnak.
Az interneten jelentkezőknek elég sok kérdésre választ kell adniuk. Például hogy mennyi az éves jövedelmük, szeretnék-e a vállalkozásukat Liberlandra költöztetni, be szeretnének-e fektetni az államba, és ha igen, akkor mennyit.
A meghiúsult május elsejei országfoglalás után Jedlička kiosztott pár állampolgárságot egy monostorszegi étteremben, de valószínűleg egyelőre ehhez nem dukál létező állam. Szerbia és Horvátország külügyminisztériumai ezidáig nem vették komolyan annak a lehetőségét, hogy új szomszédot kaphatnak. A nemzetközi jog elméletben megengedné, hogy egy terra nulliust, azaz „senkihez sem tartozó“ földet elfoglaljanak, de nem valószínű, hogy erre sor fog kerülni. Az elnök állítása szerint a horvát hivatalnokok már remegnek, amikor meglátják őt; nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. A terület nem kell a horvátoknak, így nincs meggyőző indokuk, hogy miért nem engedik az átkelést. Jogi precedens sincs hasonló kezdeményezésre.
A területen egy elhagyatott épület található. Jedlička abból építene irodát magának, és valószínűleg az első bejegyzett cégek is ott kapnának otthont. Jelenleg pár svájci állampolgárságú személy tartózkodik a helyszínen. Jedlička kedden Budapesten elmesélte, hogy a „srácok” nagyon vagyonosak, és már létre is hoztak egy alapot az ország támogatására.
Eddig közel 300 000 ember adta be igényét a liberlandi állampolgárságra. Az „elnök úr” budapesti beszámolója alapján a várományosok között 80 milliárdost is találhatunk. Ezzel Jedlička kedden a Vén Hajó étteremben dicsekedett. Beszámolója szerint napi telefonkapcsolatban van ezekkel a vagyonos emberekkel, akik nagyon lelkesek, és támogatják az elképzelést. Több liberális think tank és befektetői csoport is felajánlotta már a segítségét.
Liberland tervezői mintha csak Ayn Rand filozófiáját valósítanák meg. A Szovjetunióból az 1920-as években az Egyesült Államokba emigrált író-filozófus 1957-ben kiadott világhírű regényében, a Veszett világban (Atlas Shrugged) a tehetséges emberek kivonulnak az államból és saját társadalmat alapítanak.
Rand a műben – csakúgy mint objektivista filozófiai rendszerében – az önérdeket helyezi a középpontba, mint a világot előrevivő egyetlen helyes szempontot. Hősei egyaránt nemet mondanak az emberbaráti gesztusokra, a kollektivizmusra és a kormányzati hatalomra. Azt hirdetik, hogy hagyni kell az embereket, hogy azt tegyék, ami nekik tetszik, az állam pedig ne avatkozzon bele a dolgukba, így a vállalkozásaikba se.
Nélkülük az általuk magára hagyott világ összeomlik, ők viszont egy titkos helyen megalapítják a saját országukat, ahol mindenki korlátok nélkül kihozhatja magából a benne rejlő tehetséget.
Ez nem csoda, hiszen az alapítók szabályozás- és adóellenes politikát folytatnának, erre némi garancia, hogy Jedlička hazájában egy euroszkeptikus párt politikusa. Szerinte a világ jelenleg „adópokol” és ennek orvoslására szeretne létrehozni adóparadicsomot. Az alapító azt nyilatkozta a CNBC-nek pár napja, hogy politikai ellenfelei mindig azt tanácsolták neki, hogy saját országot kellene alapítania. Ezzel megmutathatná, hogy a szélsőségesen liberális gazdaságpolitika is működőképes. Mint láthatjuk, megfogadta a tanácsokat és alapított is egyet.
A tervek szerint az új államban a közösködésnek nem sok esélyt adnak. A magántulajdon tisztelete és sértetlensége lesz az egyik legfontosabb érték. Az alapítók szerint az állam ugyanis túlságosan beleszól az egyének életébe és nem hagyja őket fejlődni. Az ország mottója is erre utal: „élni és élni hagyni”.
Valószínűleg már több üzleti vállalkozás is kedvet kapott a letelepedésre. A tegnapi találkozón is volt egy magyar úriember, aki vakcinagyárát vinné az országba. Jedlička szerint azonban túl korai még cégbejegyzésekről beszélni, először az államot kell megalapítani.
A helyzet azonban az, hogy Liberland még meg sem közelítette azt az állapotot, hogy valóságos állammá válhasson, de ezt a tényt jól kitalált arculattal sikerül elfeledtetni a szimpatizánsokkal. Az „országnak” van már zászlaja, és ahogy említettük, mottója is. A zászlóban a sárga szín a kapitalizmust és a szabad piacot szimbolizálja, a fekete a lázadást. A madár a szabadságot, a nap az energiát, a fa pedig a bőséget jelenti.
Professzionális zeneszerzők himnuszt is komponáltak Liberlandnek, egyelőre azonban nem tudják, hogy ez lesz-e a hivatalos.
Az alapító szerint minden valutát elfogadnának az országban, még a bitcoint is. Nemrég Facebook-csoport alakult, amelynek tagjai azt szorgalmazzák, hogy a köztársaságnak legyen saját pénzneme, és az alapító után Vit-coinnak legyen elnevezve.
A városdizájn is nagyon előrehaladott. Jedlička szerint Prága a világ egyik építészeti központja, és rengeteg jó szakember él a cseh fővárosban. Azt ígérte, hogy hamarosan az építészek neveit is hallhatjuk, akik majd megtervezik a városállamot. Már egy városépítészeti Facebook-csoport is létrejött, ahol meg lehet tekinteni, miként képzelik a jövő Liberlandját. Az oldalt üzemeltető lengyel építész szerint a terület olyan fejlődésen fog végigmenni, mint Katar.
Az államnak már van alkotmánya, és egy 5-6 oldalas törvénykönyv szabályozná az életet. A törvényeken és jogi tanácsadáson egy jogászcsoport dolgozik, akik főleg a London School of Economics and Political Science-on végeztek, de akad köztük harvardi jogász is.
Jedličkáék az eredeti liberlandi programterv alapján kedden kiosztották volna az állampolgárságokat. Azonban az elnök azért jött Budapestre, hogy a magyar támogatók segítségét kérje a terület birtokbavételéhez. Most szombaton szeretnének partra szállni, és ehhez uniós felségjelzésű hajókra van szükségük.
Jedlička állítása szerint a horvát és a szerb határőrök eltántorították a Duna mellett élő helyieket, akik így nem segítenek a hajóbérlésben. Ezért kérte a magyarokat, hogy nyújtsanak támogatást egy liberlandi naszád létrehozásához. Az elnök terve szerint magyar felségjelzésű hajóval közlekedhetnek a Dunán és bárhol kiköthetnek, és mivel a területre nem léphetnek be egyik állam határőrei sem, ezért elméletben sikerülhet az államalapítás.
Megkérdeztem Jedličkát, hogy mi van akkor, ha a határőrség hajói blokkolni fogják az útvonalat. Az elnök azt válaszolta, hogy ez nem valószínű. Az egyik hajó csak sajtósokkal lesz tele. És szerinte a határőrség nem akarja magát negatív színben feltüntetni az AFP, a Reuters, a BBC és az RT újságírói előtt. Állítása szerint ezek az ügynökségek mind velük tartanak majd szombaton.
Az állam jelenleg egy elnöki hajót birtokol, valamint jó párat bérel. Jedlička viccesen szóvá is tette, hogy az újdonsült liberális állam már be is szállt a hajóbizniszbe, de nyilván privatizálni fogják az iparágat, mikor már rendeződtek a kezdeti nehézségek.
A területet egy buli keretében szeretnék elfoglalni. Mivel a Budweiser az egyik főtámogatójuk, ezért sörből nem lesz hiány a megtelepedés után. Egy magyar résztvevő megkérdezte, hogy vajon mit fognak enni – az elnöknek természetesen erre is van terve. Az egyik főszervező konzervgyárat működtet, amelynek termékeit három évig lehet fogyasztani, méghozzá tartósítószer-mentesen.
Jedlička abban bízik, hogy sikerül legalább egy-két országgal elismertetni az államát, és egy nagyobb tömeget a területen tartani. Szerinte így már elindulhat az országépítés. Akármennyire is őrültségnek hangzik, a szervezők nagyon határozottak és hisznek a sikerben.
A jövő héten pedig már biztosan világosabb lesz az ország jövője.
