„Nem fogadok el rossz megállapodást” – szögezte le az iráni nukleáris program korlátozásáról folytatott nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban az elnök. A nyugati országok azzal gyanúsítják Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramja leple alatt nukleáris fegyver előállítására törekszik. Teherán ezt következetesen tagadja. Irán és a hatok – az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország – április 2-án már megállapodott egy keretszerződésben, amely lehetővé teszi egyes iráni polgári célú nukleáris tevékenységek folytatását és nemzetközi ellenőrzését az országgal szembeni szankciók feloldása fejében. A végleges megállapodás bonyolult technikai és jogi részleteinek kidolgozására és nyélbe ütésére a felek június végét szabták meg határidőként.
Obama rámutatott, hogy a neve rajta szerepel majd az egyezményen, amely nagyobb biztonságot jelent majd Izrael és a világ számára is. Megerősítette, hogy elkötelezettsége Izrael biztonsága iránt megingathatatlan, és az izraelieknek a két kormány közötti politikai nézeteltérések ellenére is mindenkor tudatában kell lenniük annak, hogy az Egyesült Államok mögöttük áll. Ugyanakkor arról is szólt, hogy az értékek közössége mellett őszintén fog beszélni a politikai álláspontok különbözőségéről is, különösen a zsidó telepek építésének és a befagyott izraeli–palesztin békefolyamat ügyében. Obama a „világszerte aggasztóan erősödő ” antiszemitizmust „a szélesebb értelemben vett emberi értékek” elleni fenyegetésnek nevezte.
Az amerikai elnök látogatása a hitközségnél egybeesett a Solidarity Sabbath (Szombat a Szolidaritás jegyében) elnevezésű, európai és észak-amerikai kezdeményezés napjával, amely arra irányul, hogy felhívja a figyelmet az antiszemitizmus, a gyűlöletkeltés és a kirekesztés elleni küzdelem, valamint a tolerancia fontosságára.
