A névváltoztatást a pártvezetés egyhangúlag fogadta el, ugyanakkor a lépést még a párttagoknak is jóvá kell hagyniuk, akik május 28–29-én, azaz még a május 30-án összeülő pártkongresszus előtt elektronikusan szavazhatnak a kérdésben.
A névváltoztatást Sarkozy kezdeményezte. A Sarkozyhez közel álló Bernard Accoyer azt mondta, hogy a lépés az UMP nevét az utóbbi két-három évben besározó ügyek miatt vált szükségessé.
Tavaly Jean-Francois Copé akkori UMP-elnök és Catherine Vautrin volt pénztárnok ellen eljárás indult hivatali bizalommal való visszaélés gyanúja miatt, Sarkozyt pedig 2012-es elnökválasztási kampányának túlköltekezése miatt hallgatták ki.
A pártelnök áprilisban úgy nyilatkozott a Le Journal du Dimanche lapnak, hogy „számomra véget ért a rövidítések időszaka”. „Ideje fellépni a köztársaság értékeiért, ahelyett hogy romboljuk azokat” – fogalmazott.
Az új nevet azonban korábban az UMP egyes tagjai, köztük a Sarkozy egyik fő pártbéli riválisának számító Alain Juppé volt kormányfő is kritizálta. A bírálatok szerint a név túlságosan az amerikai Republikánus Pártéra emlékeztet, míg mások azt vetették Sarkozy szemére, hogy 2017-es elnökválasztási kampánya miatt akar új politikai brandet építeni.
A névváltoztatást a kormányzó szocialisták is bírálták, ők arra hivatkoztak, hogy a köztársaság eszméjét nem lehet „privatizálni” és „kisajátítani”, az mindenkié.
Az UMP 2002-ben több jobbközép pártból jött létre Jacques Chirac akkori elnök vezetése alatt. Eleinte egy rövid ideig az Unió az Elnöki Többségért nevet viselte a párt.
