A közlemény szerint az albizottság tagjai a meghallgatás tanúi által felhozott, a korábbi években már felmerült kritikai megjegyzések döntő többségét nem osztották, és a két ország kapcsolatát vizsgálva számos olyan új, pozitívan értékelhető területet azonosítottak, amelyek alkalmasak arra, hogy a két ország baráti kapcsolatát és közeledését erősítsék.
Az albizottság tagjai és a meghallgatott tanúk is szinte teljes egyetértésben ismerték el, hogy az elmúlt hónapokban a magyar–amerikai kapcsolatok a pesszimista várakozásokkal ellentétben a normalizálódás irányába mozdultak el.
Hozzátették: ez nem azt jelenti, hogy minden korábbi probléma megszűnt volna, de az amerikaiak láthatóan csökkentettek a Magyarországra helyezett diplomáciai nyomáson, és a magyar fél is számos olyan lépést tett, amellyel jól bizonyította transzatlanti elköteleződését.
Ezek közül is kiemelkedő az Iszlám Állam elleni misszióban való katonai részvétel, valamint a NATO felé fennálló, a védelmi kiadások növelésére tett vállalások teljesítésére tett magyar erőfeszítések, és az Oroszországgal szembeni uniós fellépés magyar támogatása.
A fentieken túlmenően az albizottság tagjai Magyarország számos, amerikai szempontból nagyra értékelt eredményét is kiemelték. Így például elismerően nyilatkoztak az európai embercsempészet elleni magyar küzdelem sikeréről – áll a közleményben.
Egy privát akcióval, az amerikai magyaroktól függetlenül – és mondhatni ellenében – harcolt ki egy meghallgatást a washingtoni kongresszusban a magyar kormány és a Századvég által tavaly 1,4 milliárd forintért felbérelt lobbista, Connie Mack, akit egykori kampányfőnöke, Arthur Finkelstein – aki amúgy Habony Árpád cégtulajdonostársa is – hozott össze Orbánékkal, írja az Index. A magyar–amerikai viszonyról szóló meghallgatást Mack egykori képviselőtársa, a híresen Putyin-párti Dana Rohrabacher hívta össze, ami enyhén szólva sem előnyös hazánk számára, lévén az Egyesült Államokkal való kapcsolatunk megromlásának egyik fő oka az oroszokhoz való közeledés.
