A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a megváltozott és minden idők legtöbb kihívását rejtő biztonsági környezetben rendkívüli jelentősége van a NATO által korábban, a Walesben tartott csúcstalálkozón elfogadott akciótervnek, amely válsághelyzetben nagyon rövid időn belül bevethető alakulatok és a keleti tagállamokban – köztük Magyarországon – előretolt vezetési, parancsnoki pontok létrehozását irányozza elő.
Szijjártó Péter emlékeztetett: a walesi megállapodással összhangban Magyarország több saját döntést is hozott, hozzájárulva ahhoz, hogy a NATO hatékonyan tudjon alkalmazkodni az új biztonsági környezethez. Mint mondta, hazánk az észak-atlanti szövetség munkáját segítendő az ősz folyamán négy darab Gripen vadászgéppel részt vesz az Oroszországgal határos balti államok légterének védelemben. Kiemelte azt is, hogy Magyarország 499 katonával teljesít szolgálatot két NATO-misszióban – Afganisztánban és Koszovóban –, és ezeket a szerepvállalásokat a jövőben is fenn kívánja tartani.
A tárcavezető kitért arra, hogy már folynak az előretolt vezetési, parancsnoki pont kialakításának előkészületei, miközben az ország részt vesz a rendkívül magas készenléti kötelék (Very High Readiness Joint Task Force) létrehozásában is. A két napon belül bevethető alakulat működéséhez hazánk egy századnyi kontingenst tervez biztosítani – jegyezte meg Szijjártó Péter. Hangsúlyozta a tavaly ősszel Litvániába küldött 140 fős magyar lövészszázad szerepvállalásának, illetve a visegrádi négyek nyáron Lengyelországban tartandó hadgyakorlatának jelentőségét is. A külügyminiszter kitért arra, hogy mindemellett folyamatosan fejlesztik a pápai légibázist, amelyre fontos logisztikai pontként tekint a NATO.
Szijjártó Péter az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy a NATO által tervezett gyors reagálású egységek akár az Iszlám Állam ellen is bevethetők lennének, ha a szövetség egyik tagállamát fenyegetné a terrorszervezet. Hozzátette ugyanakkor, hogy eddig még semmilyen döntés vagy előterjesztés nem született arról, hogy a NATO bármilyen módon részt vállalna az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló nemzetközi koalíció munkájában.
A politikus a NATO előtt álló kihívások kezelése szempontjából lényegesnek nevezte a katonai szövetség bővítését. Mint mondta, Magyarországnak kiemelt érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása, amelyet úgy lehet fenntartani, ha a térség számára biztosítják a reális európai, illetve euroatlanti integrációs perspektívát. A tárcavezető a csütörtöki tanácskozáson javasolta, hogy a NATO még idén hívja meg Montenegrót a tagjai közé, hiszen – mint mondta – Podgorica teljes mértékben felkészült a tagságra, és a szervezet hitelességét kezdené ki, ha egy ilyen állam nem csatlakozhatna a szervezethez. Szijjártó Péter hozzátette: Magyarország Grúzia és Macedónia esetében is támogatja a NATO-tagságot.
Az Észak-atlanti Tanács törökországi ülésén szó volt a földközi-tengeri menekültügyi válságról is, amellyel kapcsolatban a miniszter arra kérte tárgyalópartnereit, hogy a probléma kezelésekor ne feledkezzenek meg a Magyarországot közvetlenül érintő nyugat-balkáni migrációs nyomásról sem. Szijjártó Péter kiemelte: a tanácskozás résztvevői a menekültügyi helyzettel összefüggésben egyetértettek abban, hogy soha nem volt olyan fontos a NATO és az Európai Unió együttműködése, mint most. A külügyminiszter az MTI kérdésére válaszolva elmondta, hogy megvannak az eszközök a líbiai embercsempészek tevékenységének ellehetetlenítését célzó katonai beavatkozáshoz, de a feladat végrehajtását igencsak bonyolítja, hogy az észak-afrikai országban nincs egységkormány.
