Athénnak több időre van szüksége

Görögország vezetése a válság kirobbanásakor azt sem tudta, hányan dolgoznak a közszférában.

Európa nem állt készen arra, hogy egy ilyen jellegű válsággal megfelelően szembe tudjon nézni – mondta tegnap Jorgosz Papandreu Budapesten, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján. Papandreu 2009 és 2011 között volt görög kormányfő; elmondása szerint beiktatása után derült ki, hogy a korábbi görög kormányok meghamisították a statisztikákat. – A hivatalos adatok szerint 6 százalék, a valóságban azonban 15,7 százalék volt a költségvetés GDP-arányos hiánya.

Azt sem tudtuk, pontosan mekkora a közszféra létszáma, hány állami cég van, és mennyien dolgoznak ezeknél – mondta a volt kormányfő. A frissen létrejövő kabinet arra kötelezte a közszféra dolgozóit, hogy online töltsenek ki egy regisztrációs űrlapot; az államkincstár csak annak utalta el a fizetését, aki már kitöltötte. Döbbenetes eredménnyel zárult az akció: kiderült, hogy az elmúlt évtizedekben duplájára hízott a közszféra létszáma. Papandreu szerint ezek az esetek aláásták a konszenzus lehetőségét, és a pénzpiacok bizalmát megrendítették.

A politikus elmondta: mindez rányomta a bélyegét az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által alkotott trojkával való tárgyalásokra is. – Miközben Nicolas Sarkozy akkori francia államfő megértette Athén problémáit, és hajlott a nagyobb szolidaritásra, Angela Merkel német kancellár a csalásokra hivatkozva egyértelműen kijelentette, hogy a görögöknek maguknak kell megoldaniuk problémáikat. Persze ez a közvélemény előtt nem így hangzott el – tette hozzá.

Papandreu beszélt az euró bevezetésének kudarcáról is. Mint mondta, előbb-utóbb minden uniós tagállamnak, így Magyarországnak is be kell lépnie az euróövezetbe, hiszen ez benne van a csatlakozási szerződésben. – Görögország azonban sokat veszített az euró bevezetésekor a drachma túl erős árfolyama miatt – mondta. Véleménye szerint tüneti válságkezelésen esett át Görögország, amelynek GDP-je a világgazdaság 0,5 százalékát teszi ki, s ha 2012-ben az EU erőteljesebben lép fel, ma már nem kellene a válságot kezelni. Amerikai tárgyalópartnereit idézve a volt kormányfő hozzátette: az Egyesült Államokban napok alatt megoldották volna a gondokat, de Európában drámát csináltak a történtekből. A görög válságkezelés a világ egyik leggyorsabb fiskális kiigazítását eredményezte, miután a hellén állam a GDP 25 százalékát egyszerűen elvesztette.

Az egykori miniszterelnök kritizálta a német vezetést, amiért nem támogatta az eurókötvények bevezetését, amivel csillapítani lehetett volna a görög államadósságon lévő nyomást. – Részben megértem, hogy Berlin csak a kockázatokat látta az eurókötvényben, és az előnyöket nem, mégis jobban kellett volna védeni az európai integrációt – hangsúlyozta. A volt görög kormányfő szerint az EU sokszor alábecsüli magát, pedig képes megvédeni a közösséget, elég csak az amerikaiak által állandóan erőltetett génmódosított növények engedélyezésével kapcsolatos sikeres európai védekezésre gondolni. – Emiatt a több Európában hiszek, ahol a tagállamok hatékonyan használhatják ki az adott régió kooperatív előnyeit – jelentette ki.

Faképnél hagyta a Nemzetközi Valutaalap, az IMF küldöttsége csütörtökön Brüsszelben a görög delegációt az adósságválság rendezéséről folyó tárgyalásokon, mert úgy értékelte, hogy jottányit sem közeledtek az álláspontok. Gerry Rice, az IMF szóvivője Brüsszelben a sajtóval közölte, hogy a küldöttség visszautazott Washingtonba, mert igen távolinak tűnik a megállapodás. Ugyanakkor leszögezte, hogy az IMF nem állt fel végleg az asztaltól.