„A hitelezők által benyújtott javaslatok irreálisak. A görög kormány nem tud beleegyezni abszurd javaslatokba” – szögezte le parlamenti beszédében a miniszterelnök, aki szerint bármilyen megoldás részének kell lennie valamifajta adósságkönnyítésnek.
Cíprasz azt mondta, hogy kormánya törvényben fogja visszaállítani a görög munkavállalók közteher-viselési jogait. Ezt azonban a hitelezők ellenzik, és hírügynökségek ezt egyfajta, nekik szánt fenyegetésként értelmezik, hogy Athén kész egyoldalú lépéseket tenni, ha követelései nem teljesülnek.
Cíprasz mindazonáltal úgy látja, hogy a megállapodás a hitelezőkkel közelebb van, mint valaha, mivel Athén javaslatai számba vették a hitelezők igényeit. Leszögezte, hogy csak az Athén által a minap tett javaslat kínál reális alapot a hitelezőkkel kötendő megállapodáshoz. Azzal vádolta Európát, nem értette meg, hogy a görög törvényhozók nem adhatják szavazatukat újabb megszorító intézkedésekre.
„Nemcsak mi futunk ki az időből, hanem mindenki más is” – hívta a fel a figyelmet Cíprasz, és megjegyezte, hogy mivel a tárgyalások az utolsó szakaszba jutottak, az elkövetkező napokban bizonyosan sok mindent lehet majd hallani róluk.
A nemzetközi befektetők új javaslatait szerdán ismertették a görög kormányfővel az Európai Bizottság és az eurócsoport elnökével Brüsszelben tartott tanácskozáson. Négy fő témakörben – az elsődleges költségvetési többlet célszámai, a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak csökkentése, valamint az általános forgalmi adó (áfa) emelése – messze állnak a felek nézetei. Az egyetlen pont, amelyben egyetértenek a felek, az a társadalombiztosítási (tb-) rendszer reformja, amelynek keretében egyesítenék a különböző nyugdíjkasszákat.
A hitelezők azt javasolták, hogy az elsődleges költségvetési többlet mértékét idén a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékában, jövőre 2 százalékában, 2017-ben 3 százalékában, 2018-ban pedig 3,5 százalékában határozzák meg. A görög kormány ehelyett 0,6, 1,5, 2,5, illetve 3,5 százalékot szeretni kiharcolni.
